109955. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés vonatösszeütközés vagy útkeresztezéseknél történő balesetek elhárítására

— 2 — 1. ábra a pályán létesítendő berendezést tünteti fel, míg a 2. ábra a vonaton alkalmazandó berendezés egyik kiviteli alakja. 5 A találmány szerint a pálya mentén egymástól kellő távolságban elhelyezett oszlopos tartókon, miket a rajzon nem tüntettünk fel, célszerűen a vágány fölött, a földtől elszigelten vezetéket erősítünk 10 meg. E vezetéket bizonyos távolságok, pl. 4—5 km-ként megszakítjuk és az így kapott vezetékvégeket szigetelés közbeiktatásával köitjiik egymással össze úgy, hogy a villamos vezeték tulajdonképpen 4—5 15 km-ként megszakított fémhuzalból áll. A vágány fölött elhelyezett vezetővel már most magában véve ismert szerkezetű, a mozdonyra vagy a vonatvezeitő-kocsira szerelt áramszedő érintkezik, mely az 20 áramot valamely figyelmeztető jelzőlámpán és evvel párhuzamosan kapcsolt zúgón vagy csengőn keresztül a földbe vezeti, illetve amely áramszedőn keresztül a vonaton elhelyezett áramforrás árama 25 az említett vezetékbe juthat. Ha a vágány fölött egyetlen, bizonyos távolságokban megszakított villamos vezetéket helyeznénk el, akkor közvetlenül minden megszakítási hely előtt mozgó 30 vagy álló vonat a rajta lévő áramforrás és a vezetékkel érintkező áramszedő segélyével nem tudna áramot juttatni a közvetlenül ugyanazon megszakítási hely mögött mozgó vagy álló vonaton elhelye-35 zett jelzőberendezésbe. Hasonló volna a helyzet az útkeresztezéseken elrendezett jelzőberendezésekkel is. A vezetéknek ilyen szakaszokra való osztása tehát céltalannak, sőt egyenesen biztonság elleni-40 nek bizonyulna. Az ebből származó hátrányt azonban teljesen megszüntet a találmány szerint azáltal, hogy az ugyanazon sínpáron haladó vagy álló két vonat, továbbá valamely haladó vagy álló 45 vonat és állomás között létesítendő optikai vagy akusztikai jelzésekhez szükséges áramot áramszedő segélyével oly vezetéken vezetjük, mely lényegében egymással párhuzamosan vezetett két, bizo-50 nyos távolságokban elektromos tekintetben megszakított, de erőművi úton összeerősített fémházaiból áll, amelyeknek megszakítási pontjai egymáshoz képest célszerűen részarányosán eltoltak úgy, 55 hogy ölelkező vezetősz ak aszok keletkeznek, melyek igen egyszerű módon biztosítják, hogy mihelyt két vonat vagy valamely vonat és az állomás vagy vasúti keresztezés közötti távolság kisebb, mint a választott vezetőszakaszhossz, pl. 4—5 60 km, a jelzőberendezés feltétlenül működésbe hozható. Eddigelé e feladatot csak igen bonyolult elektromos szerkezetekkel oldották meg, amelyek arra voltak hivatva, hogy valamely vezetékszakasz 65 kapcsolatát a következő1

szakasszal létrehozzák, mihelyt a vonat amabba belépett. A találmány szerint e célból semmiféle működő szervre vagy mechanizmusra nincsen szükség. 70 A rajzon a fentieknek megfelelően a vonaton, állomáson vagy! útkeresztezésnél elhelyezett jelzőkészülékek míűködtetéséhez való vezetéket egymással párhuzamosan vezetett két (a, b) fémhuzal alkotja, 75 amelyek meghatározott hosszúságú szakaszokra vannak osztva és ezek egymás felé eső végei (e) helyeken szigetelten vannak egymáshoz erősítve. Az (e) szigetelések egymáshoz, viszonyítva részarányosán el- 80 toltak, miáltal ölelkező vezetőszakaszok keletkeznek. Az (a, b) vezetéket felhasználhatjuk pl. arra, hogy a vonaton elhelyezett (k) áramforrással az (i) vezetéken, a vonatra szerelt (h) áramszedő balodali 85 görgőjén és az evvel éritkező (a) és (b) huzalokon keresztül áramot küldjünk az ugyanazon sínpáron mozgó vagy álló, de egy vezetékszakasz hosszánál kisebb távolságra lévő vonaton, állomáson vagy 90 útkeresztezésnél elhelyezett optikai vagy akusztikai jelzőkészülékbe. Az ugyanazon vágány fölött célszerűen elhelyezett, a már leírt (a, b) vezeték kiképe, zésével teljesen megegyező (c, d) ve- 95 zeték arra való, hogy ugyanazon vonat a másik vonattól jelzéseket is vehessen. E célból a vonaton a (k) áramforráson kívül magában véve ismert szerkezetű (n) figyelmeztető-jelzőlámpát és evvel párhu- iqq zamosan kapcsolt (m) zúgót vagy csengőt helyezünk el, miket egyfelől célszerűen a sínnel és így a földdel érintkező kontaktus révén földelünk, másfelől pedig a (t) vezetéken és a (h) áramszedő jobboldali jo5 görgőjén — mely a baloldalitól szigetelt — keresztül a (c, d) vezetékkel kapcsolunk, mely utóbbi a másik vonaton elhelyezett áramforráshoz és ezt követőleg a földön keresztül visszavezet. hq Az (A) litkeresztezésnél célszerűen két jelzőkészüléket helyezünk el, melyek mindegyike egy-egy egymással párhuzamosan kapcsolt (0), illetve (p) figyelmeztetőjelzőlámpából és ír), illetve (s) zúgóból, 115 harangból vagy csengőből áll. E jelzőkészülékeket egyik felől az (a, b), illetve (c,