109955. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés vonatösszeütközés vagy útkeresztezéseknél történő balesetek elhárítására

^ Megjelent 1934. évi május hó 15-én. 1ÍAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109955. SZÁM. — Va/3. OSZTÁLY. Villamos jelzőberendezés vonatösszeütközés vagy útkeresztezéseknél történő balesetek elhárítására. Tassy Károly és Tassy József hentesek Kecskemét. A bejelentés napja 1933. évi október hó 14-ike. A találmány villamos jelzőberendezés vonatösszeütközés, továbbá útkeresztezéseknél történő vasúti balestek elhárítására. Tudvalevő dolog, hogy az ilynemű bal-5 estitek elhárítása, illetőleg megelőzése első sorban a vasúti személyzet (mozdonyvezető, vonatvezető, pályaőr, stb.) éberségétől függ, ment még az esetleg alkalmazott, a haladó vagy a nyílt pályán, il-10 let ve pályaudvaron veszteglő vonatok kölcsönös biztosítását célzó, optikai vagy hangadó jelzőberendezések is a vasúti személyzet részéről állandó ós éber figyelmet igényelnek, merít ennek elmulasztása 15 igen könnyen a legsúlyosabb következményeket vonhatja maga után. A találmány szerinti villamos jelzőberendezés a mindenkori vészjeleket magán a mozgó vagy a nyílt pálján veszteglő vonaton, illetve 20 a veszélyes helyen adja és így nem állhat elő az az eset, hogy rossz időjárás, mint pl. sűrű köd, hóvihar, sötétség, fehőszakadás, stb. lehetetlenné teszi a jelzés felismerését. Ily módon a természet gyak-i 25 ran maga is hozzájárul a vasúti balesetek számának növeléséhez. Az eddigelé ismeretessé vált biztonsági vasúti jelzőberendezések a gyakorlatban azért nem tudtak útat törni, mert szerke-30 zetük a legtöbb esetben igen bonyolult és ennélfogva működésük nem minden tekintetben kifogástalan és megbízható; azonfelül nemcsak maga a berendezés költséges, hanem magának a pályának 85 igen tetemes költséggel járó felszerelését teszi szükségesisé. A találmány szerinti villamos jelzőberendezés e hátrányoktól mentes, ameny-; nyiben a vonatokon és a veszélyes helyeken, mint pl. útkeresztezéseknél elhelye- 40 zendő, működésük tekintetében teljesen megbízható, magukban véve ismert optikai és akusztikai jelzőkészüllékek, mint elektromos lámpák, illetve zúgók, csengők vagy harangok, továbbá megfelelő fö aramtorrás, pl. akkumulátortelep alkotják a berendezést. Természetes azonban, hogy a találmány szerinti villamos jelzőberendezést a találmány keretén belül oly szervekkel láthaitjuk el, így pl. áram- 50 körébe re'lét iktathatunk, miáltal lehetővé tesszük, hogy pl. a veszélyeztetett vonaton leadott optikai vagy akuszitikai jelzéssel egyidejűleg oly elektromágnest működtessünk, mely a f ékkészüléket működésbe 55 hozza. Hasonló berendezést alkalmazhatunk útkeresztezéseknél, ahol is a közeledő vonat által zárandó áramkörbe optikai és hangadó jelzőkészüléken kívül oly relét 60 is iktatunk, mely a sorompómozgató szerkezetet akként befolyásolja, hogy midőn a mozgó vonat az átjárót bizonyos távolságra megközelítette, a sorompót lebocsátja, midőn pedig azt bizonyos távot- 65 ságra már elhagyta, felhiizza. Ily módon veszélyes helyeken nemcsak figyelmeztető jelzéseket tudunk adni, hanem igen egyszerű módon a sorompók működtetését a vasúti őrszemélyzettől függetlenítjük, 70 miáltal sok balesetnek vehetjük elejét, melyek legtöbbje eddigelé a sorompókat kezelő személyzeit gondatlanságából származott. A mellékelt rajz, a találmány szerinti 75 villamos jelzőberendezés példaképpeni kiviteli alakját vázlatos ábrázolásban mutatja be. Az '" "•'-- • • 11 i n ' i "i ni i