109950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gumitalpú cipők előállítására

helyzetébe és a tüzőfonalak feszítése meg­szűnik. Ebben a pillanatban a lábbeli még a formán van ugyan, de azt nem tartják vissza sem a fonalak, melyek most már 5 nem kapcsolódnak a (35, 36) tárcsákkal, sem pedig az (5) szegmens, mely a formá­ról néhány milliméterrel felemelkedett. Ha az (52) emeltyűt (16. ábra) még tovább forgatjuk lefelé, akkor önműködően mű-10 ködésbe lép az (50) menesztő kilincs (15. ábra), mire a (49) kar forgásakor a (45) rúd felemelkedik és (48) részének közve­títésével a lábbelit is felemeli. Amikor a lábbeli eredményvonalakkal jelölt hátsó 15 (59) széle a forma felső felülete fölé emel­kedik, akkor az L-alakú (46) rész akként ütközik a (60) orrhoz, hogy a (46) rész kénytelen a (47) csap körül elfordulni. A (46) rész elfordulása következtében a (48) 20 rész előrehalad és a lábbelit lelöki a for­máról. A működtető szerkezet visszatérése kiindulási helyzetébe akkor következik be, amikor az (50) kilincs (61) karja a (62) ütközőhöz ér. A kilincs jobbra tér ki, 25 a (45) rúd pedig az (51) rugó hatására nyomban visszatér alsó kiindulási hely­zetébe. Az (55) lábítóval (16. ábra) a hátsó szegmenst zárhatjuk, mialatt a kezelő személy karjai szabadon maradnak. A 80 munkafolyamat megkezdésekor ugyanis, és miután a felsőrészt a formára helyez­tük, a felsőrész sarokrészét rögzíteni keli, mielőtt a tulajdonképpeni munka meg kezdődik. Ezt a rögzítést célszerűen 35 akként végezzük, hogy az (5) szegmens­nek az (52) emeltyűvel való kézi működ­tetése helyett lábbal az (55) lábítót nyom­juk le, ami jobb és könnyebb zárást tesz lehetővé. Miután az (55) lábító működte-40 íésével a felsőrész sarokrészét rögzítettük, az (56) zárókilincsnek az (57) tárcsa bevá­gásába csappanása után a munkafolya­matot a tüzőfonalak meghúzásával foly­tathatjuk. A gépben öt lábító van; ezek 45 egyike a (34) hidraulikus elosztót működ­teti. két további lábító a hátsó (5) szeg­mens zárását vezérli, két lábító pedig arra való, hogy a tüzőfonalat a felsőrészen ke­resztülhúzzuk. 50 Amint a fentiekből kitűnik, a ta'ál­mány szerinti gép működése rendkívül egyszerű. A formát, a (3, 4, 5, 6) szegmen­seket és a (17) fedelet (4. ábra) elektromos vagy bármely más módon hevítjük fel a 65 gumi vulkanizálásához szükséges hőmér­sékletre. A felsőrészt a formára helyez­zük, majd annak hátsó részét felerősítjük, miközben az (55) lábítót lenyomjuk, mely ekkor a szegmenseket felemeli. Ezután összehúzzuk a tűzőfonalakat, felemeljük 60 a felsőrészt, és miután a felhevített gumit bevezettük a (17) fedélbe, a (26) dugattyút (9. ábra) a (34) hidraulikus elosztó segé­lyével (7. ábra) működésbe hozzuk. A (3, 4, 5, 6) szegmensek ekkor a felső- 65 rész szövetéhez és a (17) fedélhez feksze­nek (6. ábra). A felhevített és nyomás alatt álló gumi igen gyorsan vulkanizáló­dik. A gép munkafolyamatának sebességo messze felülmúlja minden eddig ismert. 7C idetartozó gép sebességét. A két felsőrész felvitele a formára, a gumi bevezetése a (17) fedélbe 60° hőmér­sékleten és a munkafolyamat befejeztével a szétnyitás, folytatólagosan megy végbe 75 a gépben. Feltéve, hogy a gumit három perc alatt lehet vulkanizálni és a kezelő munkás négy gépet kezel, a munkás nyomban az első gép beállítása után a másodikat, majd a harmadikat és a ne- 80 gyediket látja el. Miután a negyedik gép kezelését befejezte, az első gép működése már odáig jutott, hogy a lábbelit le lehet venni, mert a fedél zárásától és nyomás alá helyezésétől számítva időközben há- 85 rom perc telt el. A munkás ekkor vissza­tér az első géphez, leveszi a cipőpárat és másik párat rak fel. Ezután a sorban kö­vetkező második géphez megy, ott leveszi az elkészült párat és másik párat rak fel, 90 stb. A munkás tehát percenkint egy pár cipőt, vagyis nyolc óra alatt 480 pár cipőt készít el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a munkás a felsőrész ráhelyezésével és a hevített gumi bevezetésével 60 másodperc 95 alatt egy pár cipőt teljesen elkészít, akkor kitűnik, hogy a találmány szerinti gép minden eddig ismert idetartozó géppel szemben legalább 70% megtakarítást ér el előállítási költségekben. 100 Másrészt a találmány szerinti gép min­den részében és felépítése tekintetében igen lényegesen különbözik az idevágó valamennyi ismert géptől. Amint a 17. ábrából kitűnik, a talp leg- 105 nagyobb harántmetszete F—G, legkisebb harántmetszete I—H, majd L—M haránt­metszete ismét a legnagyobb, N—O met­szete pedig néhány tizedmilliméter. Az N—0 harántmetszet után kerek fű- 110 zőtűhöz hasonló kereletü harántmetszet következik, mely a talp egész szélén kö­röskörül megvan. Ebből az ábrából to­vábbá kitűnik a felsőbőr szövetének a talphoz viszonyított helyzete, valamint a 115 (C) sarokéhoz is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom