109949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumifonal előállítására
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109949. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás gumifonál előállítására. International Latex Processes Limited Guernsey, mint Willis A. Gilbbons montclairei lakos jog-utóda. k bejelentés napja 1933. évi május hó 27-ike. É. A. E. Á .-beli elsőbbsége 1932. évi május hó 28-ika. A találmány eljárás gumifonalak gyártására, általánosabban szálaknak, zsinóroknak ós fonalaknak (röviden fonalaknak) rugalmas anyagok koagulálható disz-5 perzióiból, mint pl. gumi latexből való előállítására. Már ismeretes eljárás gumifonalaknak latexből való gyártására latexsugárnak szájesőnyíláson át, pl. ecetsav, alkohol 10 vagy ezek keverékéből álló koaguláló fürdőbe való kifolyatása, a képződött gumifonálnak a koaguláló fürdőből való folytonos kihúzása, ezt követő szárítása ós szükség esetén vulkanizálása útján. 15 A találmány eljárás gumifonál előállítására különböző pH értékű latexekből, mely eljárásnál a latexet egy másik latexszel közvetlenül fonál alakjában koaguláljuk, anélkül, hogy más — nem latex — 20 koaguláló szert kellene használnunk. A találmány szerinti gumifonálgyár tási eljárásban folytatólagos hosszúságú koagulumot képezünk különböző pH értékű latexek felhasználásával, melyek kö-25 zül az egyik latex a másiknak koaguláló szere. Rendszerint csak két különböző pH értékű latexet alkalmazunk, melyeknek egyike koagulálólag hat a másik latexre. Az eljárás egyik előnyös megvalósítási 30 módjánál bizonyos pH értékű latexet egy az előbbitől eltérő pH értékű és arra koagulálólag ható latextömegbe folyatunk ki, mire a latextömegben fonálalakú koagulum képződik. Ezt a fonálalakú koagu-35 lumot a latexből kihúzzuk és a műveletet a fonál felületének megkeményítésével vagy megszilárdításával és szükség esetén annak szárításával befejezzük. A koagulálódó latexet legelőnyösebben szájcsőnyíláson keresztül folyatjuk a koaguláló 40 latex főtömegébe, azonban fonálalakú koagulumnak, valamely latexnek egy más latexbe való kifolyatása útján történő előállítására, más eljárások is használhatók. Hogyha az a latex halad keresztül a száj- 45 csőnyíláson, amely ama latex hatására koagulál, amelybe kifolyatjuk, akkor a fonál elsősorban magának a kilépő sugárnak koaguláláisa útján fog képződni, bár a fürdőből való kihúzása után azt fogjuk 50 tapasztalni, hogy a fonálalakú koagulumot nem koagulált latex borítja. Ha viszont a koaguláló latex halad keresztül a száj csőnyíláson, akkor amint elhagyja a szájcsőnyílást és érintkezésbe kerül a koa- 55 gulálódó latex fürdővel, fonálalakú koagulum vagy gel képződik, amely eleinte csak körülveszi a koaguláló latexből álló magot, azonban a fonálnak vagy szálnak a latex fürdőn keresztül haladása során bi- 60 zonyos idő múlva ez a mag fokozatosan teljesen megszűnik. Itt is, mint az első esetben — tehát amikor a koagulálódó latexet folyatjuk a koaguláló latexbe — a fürdőből kiemelt fonalat koagulálatlan la- 65 tex borítja. Ezért minden esetben kívánatos a fonál felületét valamely további szilárdító vagy koaguláló kezelés segítségével utólag megkeményíteni. Ezt oly módon végezhetjük, hogy a latex tömegéből 70 kihúzott fonalat hengerre tekercseljük, amelynek felületét a koaguláló szerrel állandóan nedvesen tartjuk, vagy pedig por- . lasztás vagy más megfelelő módon visszük fel a koaguláló szert a latexből kihúzott 75 fonálra. Más megoldási mód szerint a fo-