109924. lajstromszámú szabadalom • Villamos késleltetőberendezés és hozzávaló kisütőcső

— 106 — kezetileg egyesítve lehetnek és úgy lehet­nek a (10) kapcsolóval mechanikailag­össszekapcsolva, hogy azt a (9) potencio­méter bekapcsolása után előbb rövid időre 5 be- és azután kikapcsolják: A (10) kap­csoló bekapcsolásakor a (2) sűrítő a (9) potenciométerből igen rövid idő alatt fel­töltődik, kikapcsolása után pedig a (4) ellenálláson át kisül. A (9) potenciométer 10 beállításával, a cső gyújtási feszültségének, a (2)- sűrítő kapacitásának és a (4) ellen­állás. értékének kellő megválasztásával a késleltetés ideje a (24) katóda felmelege­dési'idejénél, valamivel nagyóbbra van be-15 állítva. Ez idői elmultával az (1) cső gyújt és a rajta átmenő kisülési áram a rezgő­körben csillapított nagyfrekvenciájú rez­géseket hoz létre, melyeknek a (21) te­kercsben a kellő értékre feltranszformált 2C feszültsége a csövet tápláló egyenáramnak ezen az áramkörön' való áthaladását meg­gátló (22) sűrítőkön akadálytalanul át­haladva, a csövet gyújtja és ezután már az (1) csőben végbemenő kisülés áramára 25 nincs szükség. Ez áramkör megszakítása a talállmány szerint önműködően törté­nik, ha az (1) cső elektródatávolságát és gáztöltésének nyomását úgy választjuk meg, hogy kialvási feszültsége a (23) cső anó-30 dája és katódája közt üzem közben beálló feszültségnél nagyobb legyen, és az (1) cső (7) anódáját a rajzon- látható módon, azaz a (26) ellenállás és (25) anóda közé kapcsoljuk. Ez esetben ugyanis a (23) cső 35 gyulladása után az (1) cső önműködően kialszik, mert a (23) cső gyújtása után az üzemáram hatása alatt a (26) ellen­állásom feszültségesés fog jelentkezni és az (I) cső a (23) cső gyújtása előtti nagyobb •40 feszültség helyett ekkor már csak e cső Üzemi kapocsfeszültségének megfelelő fe­szültséget kapva, kialszik. Ha a (23) cső üzemi feszültsége oly nagy, hogy erre a feszültségre az (1) csövet a fenti követel-45 ményefenek megfelelően méretezve nagy vagy más szempontból meg nem felelő cső adódna ki, a 3. ábra szerinti kapcso­lású berendezést használhatjuk, melyet a (II) és (12) kapcsolók kikapcsolásával 50 hozva működésbe, egyrészt csak egyetlen gyujtóáramlökést kapunk és ezért kikap­csolásáról külön gondoskodnunk nem kell, másrészt a (23) cső üzemideje alatt a (9) potenciométer áramfogyasztását el-55 kerüljük, illetve az e potemciométert a (23) í cső üzemáramának hatása alatt ugyanezen célból esetleg kikapcsoló automata alkal­mazását fölöslegessé teszik. Olyan csöveknél, melyek izzókatódáit bi­zonyos ideig tartó üzem után már magá 60 a csőben végbemenő kisülés is eléggé fűti, a találmány szerinti berendezéseket a fűtő­áram ez idő elmultával bekövetkező meg­szakítására is előnyösen alkalmazhatjuk. Az e célra használt berendezéseknél a 65 rezgőkör helyett a (24) katóda fűtőáram­körét vezérlő kikapcsolót alkalmazunk," mely a késleltetőberendezés árammentes ; helyzetében zárva van-. Az ilyen berendezésieket a (23) világító- 70 csőhöz akár az 5. ábra szerinti módon!, akár úgy kapcsolhatjuk, hogy a késleltetés ideje ne az anódfeszültség vagy a fűtő- , c áram bekapcsolásakor, hanem csak a cső gyújtásakor kezdődjék. 75 Mindezen berendezéseknek az a nagy előnyük, hogy olcsók, kicsik és önműködő voltuk dacára mozgó, tehát megakadás vagy . elpiszkolódás veszélyének kitett szerveik -nincsenek. 80 Megjegyezzük végül, hogy a találmány szerinti berendezéseknél, amint azt már fentebb említettük, a (2) sűrítő szigetelési ellenállása a (4) ellenállással parallel el­lenállásként szerepel és ennek Mytán e 85 (4) ellenállást adott esetben- el is hagyhat­juk és a kívánt késleltetési időt egyedül a szükséges kapacitású és szigetelési el­lenállású sűrítő alkalmazásával is beállít­hatjuk és az ilyen berendezés természete- 90 sen szintén a találmány szerintiekhez tar­tozik, sőt egyszerűségénél fogva bizonyos esetekben különösein előnyös is lehet. Mint már fentebb említettük, a találmány szerinti berendezésiek megbízható működé-' 95 sé-nek, azaz a beállított késleltetési idő pon­tos betartásának elengedhetetlen feltétele az, hogy a cső gyújtási feszültsége pon­tosan reprodukálható, azaz mindig azonos legyen. A cső gyújtási feszültségében ta1 100 pasztalataink szerint változást a következő tényezők idézhetnek elő: 1. A kisülés hatására az elektróda vagy a gáz anyagában változás állhat be és így a következő gyújtáskor a gyújtási fe- 105 szültség más, mint a megelőzőnél volt. En­nek elkerülésére gondoskodni kell arról, hogy a cső belsejében állandóan getter­ányag legyen jelen, amely a gáz kifogás­talan tisztaságát biztosítja. Továbbá az 110 elektródák anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a kisülés hatására ne változzék: ,. Legcélszerűbb, ha magát a katódát ké- • szítjuk valamely erősen eLektro-pozitíV anyagból, pl'., magnéziumból vagy más ha- 115 soníó fémből, mert. ez esetben - a kisüléá

Next

/
Oldalképek
Tartalom