109921. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan változtatható áttétel

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKufl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109921. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Folytonosan változtatható áttétel. Benes Zoltán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 13-ika. Gépeknél, műszereknél és eszközöknél, különösen pedig mérőeszközöknél gyakran fordul elő az a feladat, hogy két, párhuza­mos és egyenes mozgást végző, szerv moz-5 gását folytonosan, vagyis ugrások nélkül, változtatható arányban kell kapcsolni. Ezt a feladatot oldja meg egyszerű eszközökkel a jelen találmány, amelynek lényege a kö­vetkező: 10 Mindkét szerv ugyanazzal az emelővel kapcsolódik. (Emelő alatt áltálában olyan testet értve, amely egy tengely körül el­fordulhat.) Az emelő úgy van kiképezve, hogy ez a két szerv az emelőnek egy a for-15 gási tengelyére merőleges egyenese men­tén két határon belül az emelő bármely pontján kapcsolódhatik az emelővel. Ma­gának az emelőnek a forgási tengelye pe­dig, amely a két szerv mozgísi irányára 20 merőleges, eltolható oly BKK!;).:, hogy a távolsága attól a két egyenestől, melyet a két kapcsolandó szervnek az emelőbe kap­csolódó része leír, megváltozik. Ilyen szerkezet példaképem megoldását 25 mutatja az 1. ábra. Az (1) rúd és a (2)rúd a saját tengelyük irányában tolódhatnak el. Az (1) rúdon levő (3) szeg és a (2) rúdon levő (4) szeg az (5) emelő (6) hasítékjába nyúlik bele. Az (5) emelő (7) forgási ten-80 gelye és vele maga az emelő is az ábrán fel nem tüntetett módon eltolható a (7) forgási tengelyre és az (1) és (2) rudakra merőleges irányban és a kívánt helyzetben rögzíthető. A (7) forgási tengelynek az (1) 85 és (2) rúdtól való távolságának az aránya egyúttal az (1) és (2) rúd elmozdulásának az aránya is. Kiképezhető a szerkezet úgy is, hogy az emelő forgási tengelye a két rúd között van. Ez esetben ellentétes irányú 40 elmozdulások arányának tetszésszerinti be­állítására szolgál, míg az ábrán feltünte­tett módon megegyező irányú elmozdulá­sok arányának tetszésszerinti beállítására. Ha a két kapcsolandó rúd nem lehet ugyanabban, az emelő forgási tengelyére 45 merőleges síkban, valamilyen okból, akkor az elmozdulásaik tetszésszerinti arányban való kapcsolását el lehet érni olyan módon, hogy a két rúd az emelő két különböző, de párhuzamos és a forgási tengelyt merő- 50 legesen metsző egyenese mentén kajacsolód­hatik két-két határ közt a két egyenes bár­mely pontján az emelővel. Az emelő for­gási tengelye itt is merőleges a két kapcso­landó rúdra és eltolható oly módon, hogy 55 a két kapcsolandó egyenestől való távolsága változzék és a kívánt távolságban rögzít­hető. Ilyen szerkezetet ábrázol a 2. és 3. ábra, amelyek a szerkezet két egymásra merőle- 60 ges nézetét tüntetik fel. A (11) rúd a (13) szeggel kapcsolódik az emelő (15) száráin levő (17) hasítékba. Hasonlóképen a (12) rúd a (14) szeggel kapcsolódik az emelő (16) szárán levő (18) hasítékba. Az emelő 65 két szárát a (19) összekötőrész köti össze, mely a két szárral szorosan összefügg, eset­leg velük egy darabból készült. Az emelő a (20) tengely körül fordulhat el, mely a (21) és (22) hasábokban nyugszik. Ezek a 70 hasábok a (23) és (24) csavarorsók segít­ségével eltolhatók és rögzíthetők, ami által a két rúd közt az áttétel megváltoztatható. Szabadalmi igény: Szerkezet két párhuzamos egyenes mozgás- 75 nak folytonosan, vagyis ugrások nélkül, változtatható arányú kapcsolására, azaz két párhuzamos egyenes mozgás közt

Next

/
Oldalképek
Tartalom