109916. lajstromszámú szabadalom • Hangosfilm, továbbá eljárás ilyen hangosfilm felvételére

dul, a filmre a hangnyom mindkét határ­vonalától elegendő nagy távolságban ve­títődik le. Fontos viszont az, hogy a (b) nyílásnak oldalvonalai csúcsban fussanak 5 össze. E csúcs azonban — amint az 5. áb­rán látható — kissé letompítható, mint­hogy különben lehetetlen volna az, hogy a filmet a fénynyalábnak a film irányában való eltolásával a csendes periodusok alatt 10 teljesen leernyőzziik. Hangoknak olyan felviteléhez, amelynél a hangírás amplitúdói a hang amplitúdói­val nem arányosak, ajánlották már olyan nyílással ellátott ernyő alkalmazását, 15 amelynek oldalélei az egyenes vonaltól el­térnek. Világos, hogy a találmány az ilyen ernyő alkalmazása esetén is foganatosít­ható. A fenti módon felvitt hangok visszaadá-20 nál az a nyílás, amelyen át a film a vissza­adóberendezésben megvilágítódik, a hang­nyomhoz viszonyítva igen pontosan be­állítandó, mert különben a hangírás nagy amplitúdóinak csúcsai levágódnának. Ne-25 hogy ezáltal a visszaadott hangok észre­vehetően eltorzuljanak, a (B) ernyő há­romszögű (b) nyílása két vagy több három­szögű vagy részben háromszögű nyílással helyettesíthető vagy két vagy több ilyen 30 nyílásra osztható, amelyek egymás mellé vannak helyezve, amint az a 6. és 8. ábrá­kon látható. Ezeken az ábrákon a meg­felelő nyílásokat a (D) ernyő síkjában fekvő képeikkel ábrázoltuk. 35 Az 1. ábra szerinti háromszögű (b) nyí­lást a 6. ábrán az (AFE) háromszög jelzi, amely azonban ez esetben nem egyen­oldalú, hanem csak egyenszárú. E három­szögű nyílás a 6. ábrán bemutatott foga-40 natosítási példánál két kisebb háromszögű <ANC) és (CNE) nyílásra oszlik, amelyek­nek összterülete az (AFE) háromszög terü­letével egyenlő. A háromszögű nyílásokat e foganatosítási példánál is az (r) magas-45 ságú négyszögletes nyílás egészíti ki, amint azt az 5. ábrával kapcsolatosan is­mertettük. Az a hangírás, amelyet az 1. áb­rán bemutatott rendszerrel a 6. ábra sze­rinti ernyő alkalmazásával állítottunk elő, 50 a 7. ábrán bemutatott alakot kapja, azaz a hangírás két egyenlő felvitelből tevődik össze, amelyek a filmen egymás mellett fekszenek és amelyek egy-egy egymással és a film mozgási irányával párhuzamos 55 tengelyekre szimmetrikusak. Amint láható, a 7. ábrán bemutatott fel­vitelnél mindegyik hangrezgés négy kü­lönböző helyen vitetik fel, még pedig a két említett, egymással párhuzamos tengely mindegyik oldalán. Az ilyenfajta felvitel 60 alkalmazásával elérjük azt, hogy ha a visszaadás folyamán a nagyobb empli­tudók csúcsai közül egyesek a visszaadó­berendezés megvilágítási nyílásának a hangnyommal szemben való pontatlan be- 65 állítása folytán le is vágódnék, még akkor is lesznek a hangnyom fennmaradó részé­ben mindenkor olyan részek, amelyek az így levágott csúcsoknak megfelelnek és pedig a hangnyomnak a két felviteli ten- 70 gely között fekvő részei. A 8. ábra a (b) ernyőnyílásnak további módosított foganatosítási példáját mu­tatja. Ez ernyőnyílás három kisebb nyí­lásra van felosztva vagy ilyenekkel helyet- 75 tesítve, amelyek egymás mellett foglalnak helyet és amelyek két kisebb háromszögű (AMC) és (ENG) nyílásból és egy nagyobb, ez utóbbiak között lévő harmadik (CHFIE) nyílásból állnak. Az utóbb említett nyílás 80 egy (HFI) háromszögű részből és egy (HIEC) négyszögű részéből tevődik össze. A középső nyílás ennélfogva ötszögalakú. Az említett három nyílás összterülete az (AFG) háromszög területével egyenlő, 85 amely az 1. ábra szerinti (b) ernyőnyílás­nak felel meg. A 8. ábra szerinti ernyővel készített hangírást a 9. ábra mutatja. E hangírás három egymás mellett fekvő részéből tevő- 90 dik össze, amelyek közül a középső lénye­gileg a 4. ábrán bemutatott felvitelnek felel meg, míg a másik kettő — a két oldalsó felvitel — csak akkor keletkezik, ha a hang amplitúdói bizonyos előzetesen 95 megállapított (x) távolságon túllépnek, amely távolság a (CHFIE) nyílás négy­szögű részének félszélességével egyenlő. Ha az amplitúdók ez, értéket túllépik:, akkor az (AMC) és (ENG) háromszögek 100 (M) és (N) csúcsai, amelyek mindaddig a (d) hasítékon kívül fekszenek, amíg az amplitúdók ez értéknél nem nagyobbak, a hasítékba illetve e hasíték fölé mozdul­nak el, miáltal két oldalsó felvitel kelet- 105 kezik. Ez oldalsó felvitelek egy-egy ten­gelyre szimmetrikusak, amely tengelyek a film mozgásirányával és a tulajdon­képpeni, azaz a középső felvitel tengelyé­vel párhuzamosak, Az a visszaadásra 110 nézve káros hatás, amely akkor lép fel, ha az amplitúdók csúcsai a visszaadó­berendezés megvilágító nyílásánaik pon­tatlan beállítása folytán levágódnak, a 8. ábrán bemutatott ernyőnyilás alkalmazá- 115 sával lényegesen csökken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom