109916. lajstromszámú szabadalom • Hangosfilm, továbbá eljárás ilyen hangosfilm felvételére

— 3 — tása folytán el is vágódnék, akkor a hang­írás fennmaradó szakaszában az ampli­túdó így elvágott részének megfelelő rész mégis előfordul és így reprodukáltatik. 5 Az utóbb említett eljárás foganatosításá­nál a felvitelt úgy végezzük, hogy a külön­böző amplitúdók a hangnyom középvona­lának mindkét oldalán e középvonaltól előre meghatározott legnagyobb távolságig 10 terjednek. Ha a hangírás amplitúdói kö­zül egyesek e legnagyobb távolságnál na­gyobbak, akkor az amplitúdók a felvitel­nél több részre osztódnak, amelyek közül egyesek a tulajdonképeni hangírás folyta-15 tását képezik, míg ez amplitúdók további részei a tulajdonképeni hangírás mindkét oldalán kiegészítő hangnyomokat képez­nek, amelyeknek a hangírás középvonalá­val párhuzamos különálló középvonalaik 20 vannak. Ennek elérésére a fénysugarak pályájában fekvő egyik ernyőnek három­szögű nyílását két vagy több háromszögű nyílásra osztjuk, vagy az ilyen nyílások­kal helyettesítjük; e nyílások egymás mel-25 lett foglalnak helyet és e nyílások összterü­lete előnyösen az előbb említett három­szögű nyílás területével egyenlő. A találmány további részletei az aláb­biakban bemutatott foganatosítási példák-30 ból tűnnek ki, mimellett azonban meg­jegyezzük, hogy a találmány nem szorít­kozik a példaképen leírt elrendezésekre és ez elrendezések üzemi eljárására, hanem ez elrendezések és eljárások sok tekintet-35 ben változtathatók, anélkül, hogy evvel a tulajdonképeni találmányi gondolattól el­térnénk. A rajz a találmány különböző foganato­sítási példáit tüneti fel. Az 40 1. ábra hangfelvivő rendszer vázlata, a 2. ábra a film megvilágítására való hasí­ték és az 1. ábra szerinti rendszernél alkal­mazott ernyő háromszögű nyílásának képe közötti viszonylagos helyzetet nagyított •45 léptékben mutatja. A 3. ábra az 1. ábra szerinti rendszerrel előállított hangírás részletét ábrázolja, A 4. ábra az 1. ábra szerinti rendszerrel előállított hangírás módosított alakjának 50 részlete. Az 5. és 6. ábra az 1. ábra szerinti rendszer­nél alkalmazható ernyő két különböző, há­romszögű vagy részben háromszögű nyílá­sának képét mutatja. A 55 7. ábra az 1. ábrán bemutatott rendszer­rel és olyan ernyő alkalmazásával készült hangírás részlete, amelynek a 6. ábrán be­mutatott alakú nyílása van. A 8. ábra egy ernyő módosított háromszögű nyílásának képe. A 60 9. ábra a 8. ábra szerinti ernyő alkalma­zásával készült hangírás részlete. Az 1. ábra szerinti rendszernél (S) tet­szésszerinti, megfelelő rendszerű és alakú fényforrás. Az (Ll) optikai rendszer e 65 fényforrás képét az (m) tükörre vetíti. A felviendő hangoknak megfelelő mikrofon­áram az (m) tükröt a vízszintes (o) tengely körül ismert módon rezgésbe hozza. A (B) ernyőnek egyenoldalú háromszögalakú (b) 70 nyílása van; e nyílás azoknak a fénysuga­raknak pályájában fekszik, amelyek az (Ll) optika: rendszer útián az (m) tükrön ösz­szegyiiitődnek. Az (m) tükör előtt az (1) optikai rendszer van. Ez optikai rendszer 75 a (D) ernyőre a háromszögű (b) nyílásnak (b') képéi vetíti, amely (D) ernyő az (1) optikai rendszer és a jelzett nyíl irányá­ban mozgó (F) film között van. A (D) er­nyőben az (F) film harántirányával pár- 80 huzamos derékszögű négyszögalakú (d) ha­síték van. A (d) hasítékon átmenő fény­sugárnyaláb keresztmetszete trapézalakú és e fénysugárnyaláb az (L2, L3) optikai rendszer útján az (F) filmen úgy gyűjtő- 85 dik össze, hogy az e filmen harántirányú igen vékony fénysávot képez. Ha feltételezzük, hogy az (m) tükröt a felviendő hangrezgésekkel egyezően rez­gésbe hozzuk, akkor a (D) ernyő síkjában 90 lévő (b') kép a film mozgásirányával pár­huzamosan elmozdul és (b') kép e fel- és lefelé való mozgásának az a hatása, hogy a (d) hasíték megvilágított részének, azaz a (b') kép által fedett részének hossza a fel- 95 viendő hangok amplitúdóival egyezően változik. Az (F) filmen keletkező hangírás­nak tehát a 3. ábrán bemutatott alakja lesz. Ha az (m) tükröt nemcsak a hanghullá­moknak megfelelő áram hozza rezgésbe, 100 hanem azt ez áram egyenirányított része is vezérli, amely rész mindenkor olyan nagyságrendű, hogy a (d) hasíték és a (b') képnek (p) csúcspontja közötti távolság a felviendő hangrezgések legnagyobb ampli- 105 tudójával egyezően változik, akkor a hang­írásnak a 4. ábrán bemutatott alakja tesz. Az a módszer, amellyel az említett egyenirányított áramot előállítjuk, általá­nosan ismeretes és ennélfogva azt itt rész- 110 letezni nem kell. Ha az egyenirányított áramot úgy szabályozzuk, hogy a (d) ha­síték a (b') kép (p) csúcspontján kívül esik, ha hangok nincsenek, akkor a film a csöndes periódusokban nem világítódik 115 meg; ennélfogva kontaktmásolás útján a

Next

/
Oldalképek
Tartalom