109915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg fejlesztésére szakaszosan működő hidegfejlesztő géppel

— 3 — Ilyen elnyelető íoganatosítási példáját mutatja be a 3. ábra. Ennek lényeges alkotórésze a <23) hengeres tartány, melybe csillagalakúvá hajlított (24) hullámbádo-5 got a tartányfal és <25) (belső cső közé alakváltozással kényszerítettünk. Ilyen módon a hullámos bádog és a tartány külső és belső fala között szoros érintkezést hoztunk létre. E hullámos bádog tengely-10 irányban elnyúló (26) és 1(27) cellákat képez, amint az a 6. és 7. ábrákon keresztmetszetben szemléltetett kiviteli alakoknál látható. A (26) cellák az abszorbeáló anyagot, a (27) cellák pedig gázátbocsátó, 15 de szilárd anyagokat visszatartó anyagot, pl. vasszálakat tartalmazhatnak. Ilyen szűrőanyagot az (1) elnyelető fenekén és tetején is alkalmazunk (3. ábra). A (26) cellába nyelvecskék nyúlnak be. melyeket 20 (24) hullámos bádog kicsákózása és oldalra való kihajlításával hoztunk létre és melyek a (26) cellák belsejéig vezetik a meleget. Az elnyeletőt köz tartásával >(15) hőszigetelő köpeny burkolja. A közbe to-25 vábbi i28) hullámos bádogot szorítottunk be, úgy, hogy a fűtőelnyelető falain jó melegvezetői érintkezéssel fekszik fel, a 8. ábrán (28)-al jelzett hullámos bádoghoz hasonlóan. 30 Az elnyelető belsejében <29) fűtőelem van. A fűtőelem és a belső (25) cső közé további (30) 'hullámos bádoglemezt helyeztünk el. tehát az elrendezés a 7. ábrán (30)-al jelzett hullámos bádog elrendezésé-35 hez 'hasonló. A (25) csövet a 3. ábrán, belső oldalán, hőszigetelő bevonattal láttuk el, hogy a tartány fűtése kizárólag kívülről történjék és pedig a felmelegített levegővel, mely körpályán mozog, mint ahogy azt 40 a nyilak jelölik. A <15) szigetelő köpeny alsó falában el nem zárható <18) levegőnyílások, felső falában pedig (6) elzárható légnyílás van. A kiihajtott gázállapotú hidegközeget az elnyeletőből a <12) cső ve-45 zeti el, majd az elnyelési munkaszakaszban ismét hozzávezeti. A 4. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a <25) cső kifelé hőszigetelt és közte és a tulajdonképeni elnyelető fala között mindkét oldalán hűtő-50 csatornához csatlakozó (31) körkamra van. A (23) tartányt közvetlenül körülzáró (32) köpeny minden oldalról zárt. A fenekéről kiinduló <33) fűtőcső a <25) csövön végighalad. A (33) fűtőcső alatt folyékony tü-55 zelőanyag részére (34) fűtőberendezést úgy helyeztük el, hogy közte és a külső szigetelőköpeny között a gyűrűalakú csatornában a levegő részére gyűrűszerű nyílás maradjon szabadon. A (33) fűtőcsatornában felül és alul (35) 'huzamnyílások van- 60 nak. Ennél a kiviteli alaknál a lűtési hő átvitelét a (32) köpennyel körülzárt és a íűtőelnyeletőt körülvevő levegő közvetíti, amelyet (32) köpenyen kívül és <33) fűtőcsőben végighaladó fűtőlángok melegíte- 65 nek fel. , Az 5. ábra szerint a hővezető közfalakat tányéralakú, rugalmas, lyukazott (36) tárcsák alkotják. E tárcsákat vagy közvetlenül, vagy pedig betétgyűrűk közbeiktatá- 70 sával húzzuk a <25) csőre. A tartányba való lenyomáskor a tárcsák elha jolnak és a falakhoz hozzá,szorulnak, amivel szilárd és jó melegvezetői összeköttetést biztosítunk a külső fallal. 7

5 A 6. ábra az elnyelető keresztmetszete. Az elnyeletőt további hengeres köpeny veszi körül és e két felület közé hullámos bádogot szorítottunk, ami fokozza az. átáramló levegő hőátvitelét a (23) falra. 8

0 A 7. ábra oly kiviteli alakot szemléltet, amelynél a hőt a belső csőtől elvezetjük és a cső belsejében felszálló levegővel közöljük. A esőfalakra felfekvő (30) hullámos bádog a hőközlést javítja. _ 8

5 A 8. ábra oly kiviteli alak, amelynél az elnyelető két koncentrikus levegőaknával körülvett, melyekben a jobb hőátvitel céljából hullámos bádogot alkalmaztunk. A találmány további kiviteli alakjánál 90 a kihajtott hidegközeget nem cseppfolyósítjuk, hanem egy második, az elgőzölögtetőben levő abszorbeáló anyaggal elnyeletjük. Amint a főzőelnyelető lehűl és ezzel a rendszerben a nyomás csökken, a hi- 95 degközeg ebből a második abszorbeáló anyagból ismét elgőzölög hőelvonás közben. Ennek azonban az a feltétele, hogy a fűtőelnyeletőben és az elgőzölögtetőben elhelyezett abszorbeáló anyag elnyelési képességében bizonyos fokozatbeli különbség álljon fenn. Ezt a fokozati különbséget vagy különböző abszorbeáló anyagok alkalmazásával érjük el, vagy pedig azonos abszorbeáló anyagok alkalmazásával, amelyek azonban a hidegközeget különböző telítési fokban tartalmazzák. Ilyen kiviteli alaknál az elgőzölögtetőt 'hővezető közfalakkal ugyanolyan módon képezzük ki, amint azt a hevítő elnyeletővel kapcsolat- ^ ban leírtuk. A kiűzött hidegközeg abszorbeálása lényegesen alacsonyaíbb nyomasoknál megy végbe, mint a lecsapódás és ennek a nyomáscsökkenésnek lényeges előnyei is lehetnek. így a hidegközeg kihajtása az abszorbeáló anyagból a fűtési, valamint a hűtési munkaszakaszban sokkal tovább fokozható. Ezenkívül a hűtési