109902. lajstromszámú szabadalom • Rostlemez és formatest

Megjelent 1ÍK-J4. évi május hó 2-én. MAGYAR KIRÍLYI jS^BJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109902. SZÁM. — IVli/1. (XI/b., YH/i). OSZTÁLY. Rostlemez és formatest. Compag-me Générale d'Électricité Páris, Magyar Ruggyanta árugyár r.-t. Budapest, Bitterii Emil igazgató Páris, dr. Klein Pál igazgató Budapest, A bejelentés napja 1932. évi október hó 13-ika. A találmány részben vagy egészben bur­kolt és a burkolat útján egymással,egye­sített nemezeit szálas anyagból álló lemez vagy formatest, amely legfeljebb nemez 5 módjára nyomható össze és amely folya­dékokkal szemben, nem közönséges hajszál­csöves anyagok, hanem inkább lazán szőtt szövetek, sűrű fémhálók, vagy finoman per­forált lemezek módjára viselkedik. Mind-10 ízeket az anyagokat a találmány tárgyával gyűlt, az egyszerűség kedvéért a durván, kapilláris jelzővel fogjuk ezentúl jelezni. A találmány tárgyának, mint durván kapilláris anyagokra elsősorban jellegze-15 tes anyagnak szerkezetét legegyszerűbbem a mellékelt rajz segítségével a következő­képen szemléltethetjük. Ha szálas anyag­ból, pl. len- vagy kókuszrostokból olyan réteget rakunk, amelyben az egyes elemi 20 szálak egymással kevés kivétellel csak ket­tesével kereszteződnek, akkor a Fig. 1.-ben bekeretelve ábrázolt elemi réteget kapjuk. Ebbeli az elemi rétegben az (1) szálak a (2) helyeken keresztezik egymást és csak 25 olyan sűrűn feküsznek, hogy egymás kö­zött a jól látható (3) nyílásokat hagyják. Ezek a nyílások rendesen 1-től több négy­zetmilliméter nagyságúak. Ha most több ilyen elemi réteget rakunk egymásra, ak-80 kor az egyes elemi rétegek szálai a többi rétegek nyílásaiból mindig többet és töb­bet lefednek, míg végre kellő számú réteg egymásra rakása után a nyílások teljesen le lesznek fedve, úgy hogy fényt többé 85 nem eresztenek át, mivel a rakás egyik oldaláról a másikra egyenes vonalban út töbtyé nem vezet. A Fig. 2. egy ilyen rakás bekeretezett metszetét mutatja sémában. A rakás felső oldaláról az alsó oldalára csak az egyes í0 elemi rétegek nyílásain, át és a rétegek kőzött szabálytalan össze-visszaságban ve­zető úton, pl. az ábrán a (4)-es nyíllal jel­zett úton lehet eljutni. Ennek az útnak a keresztmetszete azonban nem olyan, mint 45 egy hajszálcsőé, hanem, ennél sokkal na­gyobb, a négyzetmilliméternek nem töre­déke, hanem ennek többszöröse. A való­ságban a találmány tárgyának szerkezete a fent leírtnál még annyival bonyolultabb, 50 hogy az egyes szálak nemcsak két dimen­zióban feküsznek, hanem a harmadik di­menzióba is átnyúlnak. Ezenkívül ahhoz, hogy a fent leírt szálas szerkezet gyakorlati célokra felhasználható legyen, a szálakat 55 egymással helyenként, tehát ott, ahol egy­mást keresztezik, vagy egymáson feküsz­nek, egymással össze is kell kötnünk. Mi­vel a legtöbb esetben az is kívánatos, hogy a szálakat valamilyen fedőburkolattal lás- 60 suk el, az egyesítésre legegyszerűbben ma­gát a védőburkolat anyagát használhatjuk. De természetesen használhatunk bármely más anyagot is, amely alkalmas arra, hogy akár szálakat, akár burkolataikat egymás- 6í> sal összekösse. A találmány szerinti durván kapilláris anyag folyadékkal szembeni viselkedése szempontjából közép helyet foglal el a hajszálcsöves anyagok, mint pl. a mikro- 7a porózus agyag-diafragmák, a mikroporó­zus gumi és a durván perforált anyagiak, pl. a durván perforált lemezek, nagylyuk­bőségű szitaszövetek stb. között. A hajszál­a

Next

/
Oldalképek
Tartalom