109900. lajstromszámú szabadalom • Adó-, vevő- és erősítőberendezés

— 315 — •gyakorlatban az összes veszteségeket. A találmány tárgyát párhuzamban állíthat­juk a tenger alatti kábelekkel is, me­lyekre az impulzusokat nem vihetjük át 5 közvetlenül, hanem ehelyett rendsze­rint ar . kábel töltésének A'áltoztatását esz­közöljük. Ez a „töltés" a találmány elő­idézett helyi rezgésének felel meg. A tényleges hatás egyébként ugyanaz. 10 Hogy a találmány ismertetett elvét célszerűen alkalmazhassuk, az egyes ké­szülékekben természetesen különös beren­dezések szükségesek. Ezek közül néhány­nak leírását adjuk a továbbiakban. 15 A legmegfelelőbb berendezés erősítő­csövet alkalmaz. A rács- és anódkörökre a helyi rezgést visszük át olyképen, hogy a ráesáram rezgése a rezgésnek a csövön ós az anódkörön való áthatolását akadá­£0 lyozza. Ehhez megfelelő fázis- és feszült­ségi viszonyok szükségesek a rács- és az anódkör rezgései között. E célból az anódkor és a rácskor között állandó vagy változtatható visszakapcsolást alkalma-25 zimk. Ha jelzés érkezik a rácsra, mely­nek frekvenciája a helyi rezgés frekven­ciájával egyenlő., akkor annak fázisa kell, hogy ellentétes legyen a rácskör he­lyi rezgésének fázisávs.1. A jelzés ebben 30 í)z esetben csökkentőleg hat a rácsáram rezgésére, úgy hogy a rezgés az anód­körön átvezetődhet és a visszakapcsolá­son át a rácsáram rezgése erejét tovább­csökkenti, mígcsak nyugalmi állapot nem 35 következik be. A rácson alkalmazott visz-Iszakapcsolás erejének változtatásával nagy erősítési fokot érhetünk el, a cső teljesítményi határán belül. A teljes visszakapcsolási hatás a cső túlhajtása 40 nélkül elérhető, míg az eddig ismert el­járások folyamán a cső már jóval azelőtt végezne önrezgést, mielőtt a visszakap­csolás lehetőségeit teljesen kiaknáztuk volna. Ha például a visszakapcsolási fe-45 szültség a rácson a bevezetett jelzés fe­szültségének 0,5-ét teszi ki, akkor a rá­cson olyan feszültség áll elő, 'mely 1 + 0,5 + 0,25 + 0,125-t stb., vagyis határ­esetben 2-t tesz ki, az erősítés tehát 2:1 50 arányú. Ha a visszakapcsolási feszültség 0,999-t tenné ki a rávezetett jelzési fe­szültségnek, akkor az erősítés aránya 1000:1 volna. Ez csak azért lehetséges, mert a berendezés odahat, hogy az erősí-55 tést automatikusan és azonnal megsza­kítsa, vagyis, ha a bevezetett jelzés meg­szűnik, normális, hatást nem gyakorló üzemi állapotba kerül vissza, úgy hogy a rezgés addig a pontig nem léphet fel, a,melyen a bevezetett jelzés, Ihozzáadva 60 a visszakapcsolási erősítést, nem erősebb a cső rácsával közölt helyi rezgésnél. A találmánynak drótnélküli fölvevőké­szüléken való alkalmazásánál megfelelő és szilárd fázisviszony előállítása szüksé- 65 ges a vételi frekvencia és a helyi fre­kvencia között. Ezt a föltételt könnyen teljesíthetjük a helyi rezgés előállítója frekvenciájának, mely az egész berende­zésre hat, változtatásával, illetőleg az 70 érkező frekvenciára való beállításával. Ez a művelet az alapbeállítás. Az érkező frekvencia fázisát nem változtathatjuk automatikusan, de változtathatjuk a he­lyi rezgés előállítójának fázisát. Ez okból 75 az érkező frekvenciát közöljük a rezgés előállítójával. Még akkor is, ha a vételi frekvencia nagyon gyönge, a helyi rez­géseket fázisban maga után vonja és így a helyi rezgés előállítójának fázisát a 80 vételi rezgéseknek megfelelő viszonyban tartja. A nevezett föltételt csak dróttalan ve­vőkészülékeknél kell teljesítenünk. Le­adó- és erősítőberendezéseknél a külfre- 85 kvenciákhoz való fázisállítás követelmé­nye elesik. Több mint egy frekvencia erősítőinél, pl. teltefonnál, a helyi fre­kvenciának magasabbnak kell lennie, mint az erősítendő legmagasabb frekven- 90 ciának és az erősítendő frekvenciák kell, hogy a helyi frekvenciák modulációját képezzék. Egyenáramerősítő esetében a helyi frekvenciának ugyancsak elég ma­gasnak kell lennie. 95 Az erősítő cső a jelzési áramerővel is szabályozható, amely a visszakapcsolási erősítéssel együtt nagyobb, mint a rácsra vezetett helyi rezgés. Ebben az esetben a csövet, kezdve null-jelzéssel a rácson és 100 a jelzési áramfeszültségnek maximálisra való fokozásával, olyan magas fokra hoz­zuk, amely kétszerese a fönt leírtnak, mi­vel a hatófeszültség a rácson a jelzési áramerő további fokozásával zérusra 105 csökkentödik, mire a jelzési áramerő to­vábbi fokozása a rezgési feszültséget a helyi rezgéshez viszonyítva fordított fá­zisba hozza. Az anódkörben azonban fá­zisiforduláis nem áll be, hanem ebben a no körben a rezgési erő zérusról a cső telje­sítőképességének maximumára fokozódik. Az egész hatás, ami az erősítést illeti, tel­jesen ugyanaz, mint az először leírt eset­ben, azonban megállapítható annak a le- 115 hetősége, hogy a cső önrezgési állapotba

Next

/
Oldalképek
Tartalom