109900. lajstromszámú szabadalom • Adó-, vevő- és erősítőberendezés
Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109900. SZÁM. — VJI/j. OSZTÁLY. Adó-, vevő- és erősítőberendezés. Walton George William mérnök London. A bejelentés napja 1932. évi június hó 27-ike. A találmány adó-, vevő- és erősítőberendezés, példának okáért dróttalan hírközvetítés szolgálatában és idegen, valamint nem kívánatos változások kikü-5 szöbölését célozza, továbbá ezzel egyidejűleg egy az eddig ismert eljárásokkal nem foganatosítható erősítési viszonynak létrehozását, összeköttetésben lényegesen fokozott különválasztási képesség-10 gel. A találmánynak további előnye, hogy az alacsony frekvencia erősítése fölöslegessé válik és így elesik az a nagyon szá.mottevő torzulás, amely a nevezett készülékek alacsony frekvenciájú részében 15 jelentkezik. Az eddig ismert berendezések általában a következőképen működnek: Egy körben rezonáncia segítségével egy gyönge változást magasabb értékre alakítunk át, 20 emellett a veszteségeket e körben lehetőleg alacsonyabb fokon tartjuk és az ellenállásokat többnyire visszakapcsolás által negatív értékre hozzuk. Az áramkörben fellépő változásokat azután egy 25 második körben, példának okáért elektroneső segítségével, nagyobb helyi energia szabályozására használjuk föl. Ezt a berendezést több fokon át ismételjük, hogy a segédkészülékek, hangerősítők 30 stb. üzembentartásához a változások megkívánt erejét érhessük el. A találmány teljesen új elvet alkalmaz, amennyiben minden kört helyben előállított olyan járulékos frekvenciával 35 gyarapít, mely a bevezetett vagy fölvett frekvenciával egyenlő. A körök, példának okáért ellenállások alkalmazása következtében erősen (Csillapítottak és rezonancia nélküliek, úgy hogy szabad rezgések, főleg a használt frekvenciák terű- 40 létén, nem fordulhatnak elő. A körökkel közölt változás hatása a helyi frekvencia erejének csökkentésében áll. Az eddig ismert berendezések csak érkező rezgéseket kapnak, elvben pozitív 45 értelemben erősítik a rezgéseket, — míg a találmány tárgyánál az érkező rezgéseket mintegy levonjíuk és velük egy állandó erejű helyi frekvencia gyengítését idézzük elő. 50 A találmánynak számos az előnye, mivel például neim szükségesek csekély veszteségű rezgéskörök, ellenkezőleg: előnyösebbek a nagy veszteségű rezgéskörök, eltekintve a helyi rezgés előállítója- 55 tói. A különválasztási képesség rendkívül fokozódik; zavaró jelzések és idegen változások legcsekélyebb értékükre szállíthatók le. mivel csak azokat a frekvenciákat erősítjük, melyek a helyi frekvencia- 60 val egyenlők, míg az összes többi frekvenciákat a rezgéskörök veszteségei emésztik el. A találmány tárgyát egy elasztikus szalaggal hasonlíthatjuk öszsze, melyet lazán tartunk két pont kö- 65 zött. Rezgéseket a két pont között csak nehezen vihetünk át; ha azonban a szalagot úgy feszítjük, hogy saját frekvenciája megfelel a közölt rezgéseknek, ak- . kor ezeket könnyen vezetjük át: ezen a 70 hatáson alapulnak az eddig ismert eljárásmódok. Ha pedig a laza szalag májerősen rezeg olyan saját frekvenciával, mely a rávezetett rezgések frekvenciá ja- - -nak felel meg, akkor a rezgésátvitel egész 75 simán eszközölhető. Ennek oka nyílván abban rejlik, hogy az előidézett helyi rezgés és nem az átvitt rezgés, fedezi