109882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék italok konzerválására, hűtésére és kimérésére

— 2 — savatmoszféra biztosítva volt, azonban az alkalmazott nyomás mindig túlságosan nagy volt, ami a találmánnyal szemben, melynek alkalmazásánál vékonyabb falu 5 edényekkel is beérjük, különleges vastagfalu edényeket tett szükségessé, másrészt ily nagy nyomás, mint jeleztük, különösen soványtej esetén a keverék elbontásával jár. Viszont, szénsavas ásványvizeknél, 10 vékonyfalú palackokat használtak ugyan, azonban e vizeknél oly csekély nyomást (1 atm.-nál csak valamivel nagyobb nyomást) alkalmaztak, mely a találmány céljaira alkalmatlan. 15 Továbbá javasoltak már oly kimérő készülékeket, melyeknél az edény tartalmát szilárd szénsavdarabok bedobásával hűtötték és a szónsavdaraboknak a folyadékkal való érintkezésekor fejlődő szén-20 savgáz nyomásával az edényből kiszorították, azonban a kimérés szünetelésének időközei alatt, melyek a kimérési időközöket jóval felülmúlták, a fejlődött szénsavgázt az edény külön nyílásán át állandóan a 25 szabadba kellett vezetni, míg a kimérést e nyílásnak átmenetileg való zárásával foganatosították. E módszernél egyrészt kielégítő telítést nem értek el, másrészt túlnagy szénsavpazarlás mutatkozott. (Ha 80 e pazarlást az említett nyílás huzamosabb elzárásával elkerülni akarták volna, úgy oly nagy túlnyomás létesült volna, mely esetleg az egész edényt szétrepeszti.) Ezzel szemben, a találmány szerint, az eljárás-35 nak szilárd szénsavval dolgozó változatánál, a szilárd szénsavat a lolyadék menynyiségéhez viszonyítva előre meghatározott arányban lemérve adagoljuk, még pedig a lolyadék minden literjére előnyösen 40 10 g száraz jeget számítunk. A találmány szerint alkalmazott nyomás, mint jeleztük, egyrészt gazdaságos, másrészt, különösen soványtej esetén, a keverék állandóságát biztosítja és végül a 45 kimérésnél, a kimérőcsap nyitott helyzetében, a folyadéknak az edényből való kiszorítását is végzi. A találmány szerint alkalmazott nyomás betartását az eljárást foganatosító ké-50 szüléken akként érjük el, hogy az edényen, pl. annak fedelén, beállítható biztonsági szelepet alkalmazunk és ezt a szükséges nyomásnak megfelelően állítjuk be. E készülék akár gázalakú, akár szilárd szén-55 savra alkalmas. Szénsavgáz esetén azonban biztonsági szelep helyett oly szabályozható, pl. háromnyílású csappal felszerelt gázbevezető csövet is alkalmazhatunk, melyhez manométer csatlakozik, amellyel a szükséges nyomás ellenőrizhető. 60 A rajz 1. és 2. ábráján a találmány szerinti készüléknek két példaképeni megoldási alakja vázlatos függélyes hosszmetszetben látható. Az 1. ábra szerint a készülék, melyet az 65 alább leírt célból az (1) fémköpeny vesz körül, a (2) edényből áll, mely a (4) gumitömítésű (3) fedéllel zárható el. A fedél szoros, légmentes elzárása tetszőleges módon, az ábra szerint pl. akként érhető el, 70 hogy az edény nyakrészén (6) toldatokat alkalmazunk, melyek alá (5) kengyel nyúl. E kengyel középrészének csavarmenetes hüvelye van, amellyel a (7) csavar kapcsolódik, melynek alsó vége a (3) fedélben 75 forgathatóan van ágyazva. A (3) fedél az edény belsejével közlekedő, beállítható (9) biztonsági szelepet hord. A (3) fedélen a (8) cső jár át, mely majdnem az edény fenekéig ér, úgy hogy 80 az edény tartalma gyakorlatilag maradék nélkül mérhető ki. A (8) cső (11) csappal felszerelt kifolyatócsőben végződik. Szilárd szénsav vagy száraz jég 'használata esetén a bevezetésben említett módon 85 előre lemért szénsavdarabokat a <3) fedél nyitott helyzetében, a (2) edénynek folyadékkal A^aló megtöltése után vagy előtt, az edénybe dobjuk és azután a (3) fedelet az (5, 7) részekkel elzárjuk. A folyadékkal 90 érintkező száraz jégből bizonyos mennyiségű szénsavgáz fejlődik, mely részben a folyadékot telíti, részben pedig a folyadék felszíne fölött gyíil össze. Az esetleges túlnyomás ellen a szabályozható rugóval ter- 95 lielt (9) biztonsági szelep nyújt védelmet, mely a fölös szénsavmennyiséget kibocsátja. Gázalakú szénsavat a (3) fedél zárt helyzetében, de a (11) csap nyitott helyzetében, 10c a (8) cső útján vezethetünk a (2) edénybe, amihez nem kell egyebet tennünk, mint a kifolyatócsövet, pl. tömlő révén, szénsavpalackkal (bombával) összekötnünk. A 2. ábra szerinti megoldási alaknál, 105 mely szénsavgáz felhasználására van szánva, a (8) csövön kívül még egy, gázbevezető csövet alkalmazunk, mely pl. a háromnyílású (10) csappal van felszerelve és tetszőleges módon szénsavpalackkal köt- no hető össze. A (10) csaphoz (13) toldat csatlakozik, melyre (fel nem tüntetett) manométer szerelhető. A manométerrel a gáznyomás ellenőrizhető és a háromnyílású (10) csap elfordításával a fölös szénsavgáz 115 a (2) edényből kiereszthető.