109876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti másolatoknak ibolyántúli sugarak segélyével való előállítására
Megjelent 10 34. évi május hó 1-én . MAGYAR'KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109876. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Eljárás fényképészeti másolatoknak ibolyántúli sugarak segélyével való előállítására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 9-ike. .106151. számú magyar szabadalmunk eljárást véd fényképészeti kontrasztok létesítésére, mely eljárásnál olyan fotóérzékeny anyaggal ellátott tartót alkalmazunk, 5 melynek a fény frekvenciájától függő oly érzékenysége van, hogy láthatatlan sugarak hatására tartós kontraszthatás érhető el akkor is, h,a az anyagot az imént említeit hatás előtt, közben és utána tetszőleges 10 hosszú ideig tesszük ki látható fény és levegő hatásának. Említett szabadalmunk leírása példaképen oly tartók alkalmazását említi, melyek kizárólag ibolyántúli fénynyel szemben érzékeny fotóérzékeny 15 anyaggal vannak ellátva; amilyen pl. a nátriumxantogenat vagy ólomacetát, mely anyagok zselatinnal lemezre felvitt alakban alkalmazhatók. Az imént említett két anyag látható fénnyel szemben érzéketlen, 20 azonban a nátriumxantogenat érzékenyebb az úgynevezett közeli ibolyántúli fénnyel szemben, míg az ólomacetát különösen az úgynevezett távoli ibolyántúli fénnyel szemben érzékeny. 25 A szóbanforgó fényképészeti anyag egyebek között alkalmas fényképészeti lenyomatok vagy másolatok készítésére, aminél védőeszközöket, pl. sötétkamarákat, vörösfényt vagy efélét mellőzhetünk. 30 E találmányunk a fényképészeti másolatok készítésére való, előbb említett eljáráshoz csatlakozik annyiban, amennyiben az a „távoli" ibolyántúli fénnyel való megvilágításra vonatkozik, nem szorítkozik 85 azonban az előbb megadott fajtájú sajátos másolati anyagok alkalmazására, miután e találmányunk szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a másolati anyag szpecifikus érzékenységét miként érjük el. „Távoli" ibolyántúli fény alatt e szabadal- 40 munkban 2900 A-nél kisebb hullámhosszúságú fényt kell érteni. A közönséges üveg a távoli ibolyántúli fényt tudvalevőleg gyakorlatilag teljesen elnyeli és ennélfogva a közönséges üveg- 45 negatívok az e találmányunk szerinti eljáráshoz alkalmatlanok. Megállapítottuk, hogy nehézségek nemcsak a kereskedelemben túlnyomórészt kapható, az ibolyántúli fény számára át- 50 eresztőképes üvegfajtáknál, hanem celluloidfilmből való negatívok használatánál is mutatkoznak, ámbár a celluloid fényelnyelő képességére nézve az irodalomból ismert adatok alapján, nehézségek feliépé- 55 sétől tartani nem kellett. Az előbb említett nehézségek nemcsak abban állanak, hogy intenzív megvilágítás ellenére is ahhoz, hogy a távoli ibolyántúli fénnyel szemben érzékeny fényképé- 60 szeti anyagon, pl. ólomacetáttal ellátott tartón képet kapjunk, igen hosszú megvilágítási időtartamokra volt szükség, hanem ezenkívül az a nehézség is mutatkozott, hogy a fényképészeti negatívok né- 65 mely fajtájánál némileg is kifogástalan képnek az -említett fényképészeti másolati anyagon való létesítése gyakorlatilag nem lehetséges, nevezetesen azért sem, mert igen hosszú megvilágítási időtartamok esetében 70 a létesített kontrasztok gyakran nem megfelelőek. E rossz kontraszthatás egyik oka valószínűleg abban van, hogy a negatív ezüstképe kb. 2900 a hullámhosszúságú
