109870. lajstromszámú szabadalom • Műanyával összekötött keltetőgép

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ IÁ6TAK KIRÍLYI J^gng SZABADALMI BIRŐSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 109870. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Műanyával összekötött keltetőgép. Kiszely Dezső malomszerelő Pestszentlőrinc és Néderman Kálmán g-éplakátos Budapest. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 2-ika. A találmány műanyával összekötött keltetőgép, amely közös melegí'orrással fűtött keltetőgépből és ez alatt elrende­zett műanyából áll. 5 A közös melegforrás tetszőleges alkal­mas szekezetű, pl. fűtőlámpa lehet, amely a keltetőgéip és a műanya egymással köz­lekedő fűtővízrendszerét melegíti. A fűtő­vízrendszerrel pótvíztartály áll kapcso­ló latban, amely az elpárolgó víz pótlására való vizet tartalmaz. A hőmérsékletet a keltetőtérben elren­dezeitt, magában véve ismert termosztát önműködőlég tartja a kívánt fokon, még pedig akként, hogy az egyrészt a keltető­tér szellőztetőnyílásávaJ, miásrészt pedig a melegforrás hőszabályozójával, pl. fűtő­lámpa lángszabályozójával van úgy ösz­szekötve, hogy a kívánt hőmérséklet el-20 érésével a termosztát a szellőztetőnyílást jobban nyitja, a lángszabályozót pedig ugy befolyásolja, hogy a láng kisebbedik és így a kívánt hőmérséklet túllépése meg van akadályozva. 25 A találmánybeli készülék műanyáját elkerített kifutóval is felszerelhetjük avégből, hogy a kikelt csibéknek a mű­anyától messzebbre való eltávozását és ez­zel esetleges megfázását megakadályozd 80 zuk. A mellékelt rajz a találmánybeli mű­anyával összekötött keltetőgép példaké­pem íoganatosítási alakját tünteti fel! függélyes metszetben. 85 (1) a keltetőgép, alatta van a (2) mű­anya, amelyekeit a közös melegforrás fűt. A melegforrás pl. (3) lámpa, amelynek égési gázai a vízzel telt (4) henger kö­zepét és köpenyrészét fűtik. Az égési gá­zak felül az (5) nyíláson át távoznak. A 40 (4) henger víztartalma a (6, 7) csőkígyók­kal közlekedik, mi mellett a két csőkígyó a (S) összekötőcső révén egymással is ösz~ sze van kötve avégből, hogy ezzel jó víz­keringést biztosítsunk, a (6, 7) csőkígyók 45 az (1) keltetőt és a (2) műanyát fűtik. A hőmérsékleteit a magában véve ismert szerkezetű (9) termosztát tartja állandó fokon, amely a (10) ellensúllyal felszerelt (11, 12) kétkarú emelőre hat úgy, hogy a 50 hőmérséklet emelkedésénél a termosztát a (13) tolórúd révén a kétkarú emelő súllyal terhelt karját megemeli és ez a végével összekötött (14) szellőzitetőfc nyitja, míg a hőmérséklet csökkenésénél 55 a termosztát (13) tolórúdja lefelé mozog és a (11) emelőkar a (10) ellensúly hatása alatt a szellőztetőt annyira zárja, hogy a hőmérsékleti egyensúlyi állapot, amely­nek fokát a termosztát kellő beállításá- 60 val pontosan megszabhatjuk, újból helyre­áll. A kétkarú emelő (12) karja a (15) összekötőrúd révén a (3) lámpa lángsza­bályozójával van úgy összekötve, hogy a kétkarú emelő a szellőztető nyitásával 65 egyidejűleg a lángot is kisebbre állítja és ezzel a készülékbe való malcgbeveze­tést csökkenti. A fűtővízrendszerből elpárolgó vizet a (16) póttartályban levő víz pótolja, amely 70 a fűtővízrendszerrel a (17) vezeték révén: közlekedik. A műanyát elkerített (18) kifutóval is felszerelhetjük, amely a csibéknek a mű­anyától messzebbre való távozását gá- 75 tolja és ezzel megfázástól óvja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom