109847. lajstromszámú szabadalom • Keverő tápszelep belső égésű hőerőgépekhez és gőzkazánokhoz
_ 4 — égési levegő túlnyomás alatt áramlik a hengerbe. A tulajdonképerii szívólöket csak akkor kezdődik, amikor a (2, 3) szelep bezárul. A gép üzemének leállítása 5 akként történik1 , hogy egyidejűleg elzárjuk a benzin- és a légvezetéket. Kifutása közben a motor feltölti a légtartályt a következő indításhoz szükséges legalább 3—4 atm. nyomásra, 10 A most ismertetett befecskendező porlasztószelep előnyei ezek után világosan kidomborodnak. A légtartály a kis kompresszorral nélkülözhetővé teszi az eddigi indítási módokat (kézi indító forgattyú, 15 indító elektromotor); ezeknél sokkal megbízhatóbb, olcsóbb, kényelmesebb és ezenkívül energiatöbbletet sem kíván, mert gyakorlatilag kb. annyi energiát kell fordítani a légtartály nyomásának fenntar-20 tására, mint amennyi az ismert gépeknél az égési keverék beszívásához volt szükséges. A benzincső eldugulása nem okoz fennakadást, mert ekkor a (26, 27) szelepen beáramló járulékos tüzelőanyag tartja 25 fenn az üzemet, bár csökkent energiával. Ez különösen repülőgépeknél fontos, melyeknél a motor működésének fennakadása könnyen szerencsétlenségekhez vezethet. Az ismertetett tápszelep ezenkívül 30 kiküszöböli a rugótöréskor fenyegető visszagyűjtést is, mely a gyújtáskor is nyitódó szelep miatt olyan belső égésű hőerőgépeknél, melyeknél már gyújtásra kész állapotban veztejiik be 35 a tüzelőanyagot a hengeibe, veszélyes robbanást okozhat. A gyújtás ugyanis a találmány szerinti tápszelepnél nem terjedhet át a bevezető csövekbe, egyrészt azért, mert a benzin és a levegő csak a hen-40 gerben keveredik egymással, tehát éghető keverék csak a hengerben van, másrészt pedig azért, mert a gyújtást megelőző kompresszió elején az égési keverék nem tud gyorsan távozni a szűk körgyűrű-nyí-45 lásokon át, tehát a tüzelő anyag a kompressziólöket alatt bennmarad a hengerben. Végeredményben a rugótörés nem okoz kellemetlen üzemzavart. Minthogy előnyösen két koncentrikus rugót alkal-50 mázunk, az egyik rugó törése még kevesebb kellemetlenséget von maga után. A találmánynak ez az előnye is különösen légi járműveknél nagyfontosságú, mert rugótörés már sok esetben okozott szeren-65 esétlenséget. Gázmotoroknál a (7) vezetéken cseppfolyós tüzelőanyag helyett gázt vezetünk be és a tápszelep ekkor nem porlasztó, hanem csupán keverőszelep. A járulékos tüzelőanyag-bevezetés gázmotoroknál el- 60 marad. A tápszelep második foganatosítási alakja (5. és 6. ábrák) vízcsöves gőzkazán táplálására való. Rövidség kedvéért csak azokat az alkatrészeket fogom részleteseb- 65 ben ismertetni, melyek az 1. ábrán feltüntetett szelepnél nem fordulnak elő. Most az (1) szelepházat vagy szeleptestet a kazán (30) falába csavaroljuk és a (7) csövön vizet, a (6) csövön pedig idegen helyről vett 70 gőzt vezetünk be. Minthogy itt nem állandóan mozgatott szelepről van szó, mint a belsőégésű hőerőgépeknél, azért betápláláskor rögzített szelepemelkedésről kell gondoskodni. Erre a célra való az (1) sze- 75 lepház lapos csavarmenetes belső (31) kiemelkedése, mellyel a külső palástján ferde fogazású (32) kerék kapcsolódik. Utóbbit a (33) kézikerék révén csigával működtetjük (6. ábra). A (32) kerék felső felületén 80 a (15) hüvely alsó vége nyugszik (5. ábra). A (13) rugótányér most mindkét oldalán alkalmas két-két rugó felvételére. A feWi (34, 35) tekercsrugók felső .(36) rugótányérja ugyanolyan kiképzésű, mint a 85 legalsó (14) rugótányér és a felső rugók szabályozásának céljából mozgatása is analóg a (14) tányéréval. Erre a célra valók a (37) kézikeréken kiképezett csigával forgatható (38) csigakerék és ennek 90 (39) hüvely-nyúlványa a (40) bordákkal, mely utóbbiakkal a (36) rugótányér megfelelő hornyai kapcsolódnak. A (36) csigakereket tengelyirányban a (41) gyűrű rögzíti, utóbbit pedig a (42) rögzítő csa- 95 varok tartják helyén. A (2) szelepszár az (1) szelepházban a (19) fedélen keresztül kinyúlik ós ezen a darabján a (43) beosztás van, mely a (19) fedél (44) kiemelkedésének felső felületével mint helytálló jel- íoo lel összeolvasva a szelepemelkedés mértókét szemlélhetővé teszi. A most ismertetett tápszelep üzembehelyezése és működése a következő: A vízcsöves kazánt üresen (víz nélkül) 105 felfütjük 100 C° fölé. A betáplálás megindítása előtt a (33) kézikerék segítségével állandó szelepemelkedést állítunk be, melyet a felső (34, 35) rugók tartanak fenn. Ezek együttes ereje ugyanis a szelep nyi- no tott helyzetében annyival nagyobb az alsó (11, 12) rugók együttes erejénél, mint amekkora a kazánban megengedett maximális gőznyomás. Ezután a (8) gőzvezeték és a (7) yízvezeték elzáró csapjait megnyit- 115, juk, mire megkezdődik a tápvíz beporlasztása. A tápvíz és a porlasztó gőz beveze-
