109843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminobenzoesavalkamineszterek tartós oldatainak előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109843. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás aminobenzoesavalkamineszterek tartós oldatainak előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengresellschaft cég Frankfurt a/M. (Németország). A bejelentés napja 1932. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 17-ike. Pitkin és mások munkáiból (Brit. Med. J. 1929, II. 183. old.) sósavas p-aminoben­zoesavdietilaminoetileszter oldatának a ne­vezetett anesztetikum vizes oldatához kol-5 loidoknak, mint gliadinnak hozzáadásával való előállítása vált ismeretessé. A vizes oldat viszkozitásának a kolloidadalékkal előidézett fokozása az oldatokat a lumbál­anesztezia céljaira alkalmassá teszi. Míg 10 ily módon pl. 40% sósavas p-aminobenzoe­savdietilaminoetileszteres oldatokat sike­rül előállítani, az eljárásnak a p- és o-ami­nobenzoesav N-monoalkilezett és N-mono­alkiloxialkilezett származékainak a 431,166. 15 és 473,216. számú német szabadalmi leírá­sokban leírt alkaminesztereire való átvite­lével, a vízben való magában véve nagy oldhatóság, mint amely tulajdonsággal e testek hidrokloridjai, szulfátjai stb. ren-20 delkeznek, rendkívül csökken. A sósavas p-butilaminobenzoesavdimetilaminoetilesz­ter oldhatósága mintegy 15%-ról 0.5%-ra esik, mely koncentráció a lumbálaneszte­zia céljaira már nem kielégítő. 25 Már most azt találtuk, hogy a p- és o-aminobenzoesav N-monoalkilezett és N-monoalkiloxialkilezett származékai allca­minesztereinek fokozottabban viszkózus tartós oldatait prolaminekben és búzanyál-80 oldatokban (Weizenschleim) nagyobb kon­centrációkban sikerül előállítani, mint el­érhetnők a sósavas vagy más szervetlen sók alkalmazása esetén, amikor ezeket az alkaminesztereket oly sók alakjában alkal-55 mázzuk, amelyek savkomponensek gya­nánt az alifás vagy hidroarómás sor oxi­savait, pl. kinasavat, citromsavat, borkő­savat, glikolsavat, tejsavat, stb. tartalmaz­nak. Aminobenzoesavalkamiiieszterekből és alifás oxisavakból sókat már előállítót- 40 tak; egyáltalában, nem volt azonban előre­látható, hogy N-monoalkilezett és N-mono­alkiloxialkilezett aminobenzoesavak alk­amineszterei sóik alakjában alifás vagy hidroarómás oxisavakkal a lumbálanesz- 45 tezia céljaira elég nagy koncentrációban oldhatók. Mert az itt alkalmazott alkamin­eszterek oly alapvetően különböznek a p - aminobenzoesavdietilaminoetilesztertől, hogy e vegyület sósavas sóoldatainak is- 50 mert előállítási eljárásából az itt alkalma­zott alkamineszterek fokozottan viszkózus oldatainak előállítására semmi sem volt kivehető. A két eszter sósavas sóinak már említett teljesen eltérő fizikai viselkedése 55 csupán a két test különböző kémiai alkatá­val magyarázható, amely az egyik esetben valamely primer, a másikban valamely szekunder aromás aminocsoport jelenlété­ben nyilvánul meg. Az alkat e különböző- 60 sége a vegyületeknek nem csupán külön­böző fizikai tulajdonságait, hanem a testek fiziológiai hatásának kvantitatív és kvali­tatív különbségét is vonja maga után, any­nyiban, hogy a p-aminobenzoesavdietil- 65 aminoetileszter vezető anesztetikum, az, itt alkalmazott alkamineszterek ellenben azon­kívül és különösen felületi anesztetikumok. Az alkaminesztereknek oxisavak sói alakjában való fokozott oldhatósága nem 70 csupán az oldatoknak közvetlenül előállítá­suk utáni állapotára terjed ki. Az oldatok hosszabb megőrzés után is változatlanul tartósak. Az oldatok 100°-ra való hevítés­sel sterilizálhatok. 75 Az eljárást célszerűen úgy foganatosít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom