109829. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nyomólégfékek töltésének és lazításáran gyorsítására

Megjelent 1934. évi május hó 97-én. ^ MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109829. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Szerkezet nyomólégfékek töltésének és lazításának gyorsítására. Knorr-Bremse Aktieng-esellschaft cég- Berlin-Lichtenberg­ben, mint Dr. Möller Ernst, Berlin-Karlshorst-i lakos jogutódja. 1 A bejeíentés napja 1933. évi február bó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 15-ike. Hosszabb vonatoknál a töltési idők megrövidítése már kezdettől fogva is nehéz probléma volt. Eddigelé töltésnél és lazításnál célszerűnek tartották a ve-6 zető fékszelepnek a töltőhelyzetben való tartását mindaddig, amíg az a vonaton lévő első segédlégtartály túltöltésének veszélye nélkül lehetséges volt. Beható kísérletek azt mutatták, hogy ezek a töl-10 tések szükségesek ugyan a vonat végén lévő szelepek biztos átvezérlésére, de alig befolyásolják az utolsó kocsik segédlég­tartályainak töltési időtartamait. Ez a tény abban leli magyarázatát, 15 hogy a töltő lökés alatt a vezetékben uralkodó nyomás folytatólagosan fejlődik ki. A vezeték elején főtartálynyomás, pl. 8 atm. túlnyomás uralkodik, a vezeték végén ellenben már csak 3.5 atm. tny., , 20 ha megelőző teljes fékezést tételezünk fel. Mihelyt már most az első kocsi segéd­légtartálya a normális nyomást — 5 atm. tny. — elérte, a vezetőnek a vezérlősze­lepet a menetállásba kell átfektetnie, 25 amelyben a vezetéket már csak a nyomás­szabályozó táplálja. Ennek következtében a vezeték kezdetén lévő nyomóhullám kezd összeomlani. Az áramlás tetemesen gyengül, míg a vezeték kezdetén uralkodó 80 nyomás a vezetékszabályozó útján beál­lított nyomás alá süllyed. A nyomássza­bályozó csak ekkor kezdi az áramlást ismét kifejleszteni. Mivel a töltő lökés, hosszú vonatnál, az egész töltési időnek 85 csupán csekély törtrészét teszi ki — 180 tengelyes vonatnál kb. 1/20-ot —, magá­tól értetődik, hogy az előrebocsátottak után észrevehető eredmény nem várható. Ehez még az is hozzájárul, hogy az ismert nyomásszabályozóknál az áramlásnak a töltőlökés utáni újbóli kifejlesztését az a körülmény késlelteti, hogy a nyomássza­bályozónak negatív áramlási karakterisz­tikája van, vagyis az a nyomás, mellyel egy, pl. 5 atm. tny.-ra beállított nyomás­szabályozó táplál, annál erőteljesebben süllyedt 5 atm. tny. alá, minél nagyobb az áramlás a nyomásszabályozóban. Ez a tény ahhoz vezet, hogy a vezeték kezde­tén uralkodó vezetéki nyomás, a töltő­állásból a menetállásba való átmenet után, annál erőteljesebben süllyed a be­állított nyomásszabályozói nyomás alá, minél jobban fejlődik ki az áramlás és, hogy a kívánt vezetéki nyomást csak az áramlás fokozatos megszűnésével érjük el. Ez a körülmény is növeli az utolsó kocsi töltési idejét. A találmány szerint a töltési idők hatá­sos megrövidítésére nem a nagy-, hanem a kisnyomású töltési periódust hasznosít­juk, amennyiben negatív áramlási karak­terisztikájú nyomásszabályozó helyett, az áramlástól teljesen független, vagy pedig pozitív karakterisztikájú, azaz oly nyo­másszabályozót használunk, amely a táp­lálás alatt nagyobb nyomással táplál, mint, amekkora beállításának megfelel. A műszaki megoldás abban van, hogy a rugófeszültséggel vezérelt, az áramlás­tól függő nyomásszabályozót nem hasz­náljuk fel közvetlenül a táplálásra, ha­nem sztatikái nyomásával külön tápláló­szelepet vezérel. Ez a táplálószelep tehát az áramlástól független. Pozitív áramlási függőséget ez a tápláló szelep úgy kap,

Next

/
Oldalképek
Tartalom