109808. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet mozgófényképek vetítésére

— 3 — el. A (24) excentert úgy szerkesztjük meg, hogy a (24a) ponttól kiindulva az excentersugarak szögelfordulással arányosan nőnek a (24h) ponthoz tartozó excenter-su-5 gárig, ezáltal a (16) keret és benne a (6) tükör vagy prizma (tl) ideje a (2) filmszalaggal egyező egyenletes sebességgel halad lefelé. A (24b) és a (24a) pontoknak megfelelő excentersugarak különbsége az (al) 10 úttal egyenlő. A (23) tengely elfordulásának második része alatt, melynek ideje (t2), a (24d) pont kerül a (22) görgővel érintkezésbe. A (24b) ponttól a (24d) pontig az excentersugarak 15 állandóan csökkennek, ezalatt tehát >a (16) keret és benne a (6) tükör vagy prizma a (20, 20) rugók nyomása következtében felfelé halad kiindulási helyzete felé. A (24dí és (24a) pontok közötti excenterpalást 20 körív, melynek célja, hogy mialatt a (24) excenter a (24d, 24a) szögelfordulást írja le, a (16) (keret nyugalomban legyen, illetve az esetleges rezgések csillapíthatok legyenek. Ezen szögelfordulás időtartama (t3). 25 Az átvilágítás nem kezdődik a (24a) pontnak a (22) görgővel való érintkezésénél, hanem csak akkor, amikor a (24c) pont kerül a (22) görgő fölé, vagyis a (16) keret lefelé haladó útjának első kis szakaszát 80 még azi elsötétítés alatt teszi meg. Az átvilágítás kezdeti időpontjának eme késleltetése azt célozza, hogy prizmák vagy tükrök lefelé haladásának kezdete alatt is nyerjünk a csillapításra további időt. A 35 (t2) idő alatt a (20,20) rugók a (16) keretet a 3., 4. ábrákon látható alaphelyzetébe visszavezetik. A (24) excenter és a (21) görgő között állandó az érintkezés, tehát nincsenek káros rezgések. Amely pillanat-40 ban a (24b) pont a (22) görgőt elhagyja, az (50) ernyő a fénynyaláb útját elzárja mindaddig, amíg a (24c) pont nem kerül a (22) görgő fölé. Biztonság céljából a sötétítés kezdete előretolható, azaz a (24b) 45 pontnak a (22) görgő fölé jutásakor kezdődhet a sötétítés. Vagyis a (16) keret lefelé haladó útjának utolsó kis szakaszát már elsötétítés alatt teszi meg. A (24) excenter (24a) pontja a (16) keret felső alap-50 helyzetének, a (24b) pontja az alsó határhelyzetének felel meg (4. ábra). A 4. ábrán feltüntetett megoldástól eltérően a (24) excenter alakja úgy is meg: választható, hogy a vílágított periodushoz 55 tartozó (24c, 24b) vagy (24c, 24e) ív központi szöge 180°-nál nagyobb, míg az elsötétített periódushoz tartozó (24b, 24d, 24a, 24c) illetve !(24e, 24b, 24d, 24a, 24c) ív központi szöge 180°-nál kisebb legyen. Ezen megoldás célja, hogy a (6, 7) priz- 60 mák a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek vissza a kiindulási alaphelyzetükbe és minél hosszabb legyen az átvilágítási időtartam. A (23) tengelyre még a (25) excenter 65 van ékelve, melynek alakja és elrendezése a (24) excenteirével egyezik, azonban a sugárirányú méretei félakkorák. A (25) excenter a (26) keret fedelén elrendezett (28) csapágyakban ágyazott (27) görgővel 70 érintkezik. A (26) keret a (7) kettős prizmát vagy kettős tükröt hordja. A (26) keret (30, 30) vezetőhüvelyein a függélyes (29) rudak hatolnak keresztül, melyek a (26) keret pontos, függélyes vezetését biz- 75 tosítják. A (26) keret, mint ez különösen a 6. ábrán jól látható, nyitott és oly széles, hogy függélyes oldallapjai közé a gépvázra az (54, 54) karok segélyével erősített, helytálló (8) prizma vagy tükör hatol. 80 A (26) keretet a felső alaphelyzetébe a függélyes (29) rudakra tolt (31) csavarrugók vezetik vissza. A hajtott (4) fiimoirsó állandó sebességgel l'orog. Ezen forgást tetszés szerinti mó- 85 módon pl. a (32, 33) kúpkerékhajtás, a (34) tengely és (33, 51) kúpkeréikihajtás útján a (3) filmdob tengelyére visszük át. Ezen tengelyre még az (52) kúpkerék van ékelve, amely a (23) tengely (36) kúpkere- 90 két hajtja. Az áttételi viszonyokat úgy választjuk meg, hogy mialatt a (2) filmszalag egy képmező magasságának megfelelő útat tesz meg (t idő), azalatt a (23) tengely egy teljes fordulatot ír le. 95 A találmány egy változatánál, mely a rajzokon nincsen feltüntetve, két (6, 7) mozgó prizma vagy mozgó tükör kerül alkalmazásba, melyek kettős mozgást végeznek és pedig a függélyes irányú fel- és le- 100 felé való mozgáson kívül, a képváltáskor, elsötétítés alatt, vízszintes irányban elmozdulnak olymódon, hogy váltakozva kerülnek a fénysugárnyaláb útjába. Amikor az egyik rendszer (6, 7) prizmái vagy 105 tükrei az állandó sebességgel mozgó (2) filmszalaggal együtt a fénysugárnyalábon belül az alsó határhelyzetükbe kerültek, ugyanakkor a másik redszer (6, 7) prizmái vagy tükrei a felső határhelyzetükben, 110 azonban a fénysugárnyalábon kívül vannak és minden időveszteség nélkül, vízszintes irányban elmozgatva, a fénysugárnyalábba iktathatok. A prizmák vagy tükrök váltása célszerűen olymódon tör- 115 téníhet, hogy a két prizma vagy tükör-