109806. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás hasított falu csövek hajlítással való alakítására
Megjelent 11>:> 4. évi május hó 24 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Í09806. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Szerkezet és eljárás hasított falu csövek hajlítással való alakítására. Ilahl György főművezető Budapest. A bejelentés napja 1933. évi július hó 3-ika. Hasítottfalú csövek vagy vályúalakúan készített lemeztárgyak hajlítással való alakításánál, a nyomott oldal ráncosodását vagy nagyobb deformálódását elke-5 riilendő, eddig olyan eljárást alkalmaztak, melynél a lemeztárgyat először többé-kevésbbé zárt csővé alakították át, homokkal megtöltötték és az így már támasztó elemekkel ellátott csövet melegen, 10 vagy hidegen meghajlították. A kívánt alakítás elérte után a homokot a cső belsejéből kiszórták és belsejét a homok maradványaitól megtisztították. Tekintve, hogy az itt vázolt eljárásnál 15 a cső alakítása, homokkal való megtöltése, a homok eltávolítása, mindmegannyi feleslegesnek látszó — bár szükséges — munkarészlet, a hajlítással való alakítást megdrágította; a gépszerkesztők és szer-20 számkészítők képzeletét élénken foglalkoztatta olyan szeíkezet és eljárás feltalálása, melynél ezek a nem szorosan vett hajlítási munkarészletek részben vagy egészben kiküszöbölhetők. E találmány, 25 mely ezeknek a munkarészleteknek kiküszöbölésével végzi a hajlítással való alakítást, példaképen az egyik legnagyobb tömegcikk: a tömöranyagot utánzó, belül üres — tehát könnyű — edénylemezfül 80 gyártására dolgoztatott ki. Ez a találmány azonban minden hasítottfalú cső-, vagy vályualakú lemeztárgy hajlítással való alakítására sikerrel hasznáható, az alakmások megfelelő kialakításával. 35 A szerkezet és eljárás az ábrákból érthető meg, melyek közül az 1. szerkezetet metszetben, a 2. a szerkezetet felülnézetben mutatja. A meghajlítandó (11) tárgy (jelen esetben egy edény készülő füle), a szükséges tó profilra nyomva, még egyenes (12) állapotában a (10) fogókészülékkel a (19, 20) alakmás megfelelő helyére tétetik. A (16) hajlítószerszám (17) csap körül elforgatva, ekkor még a (13) jelű főhely- 45 zetben van. A (16) szerszám (18) hornyaiban eltolhatóan van a (21) keret, melynek (22) nyúlványa a rajz szerinti példaképeni kivitelben olyan keresztmetszetű, hogy az edényfül belső részét teljesen kitölti. Ez 50-a (22) nyúlvány és a (23) huzalokkal hajlékonyan hozzákapcsolt (24) gyűrűszeletek adják a hajlítás közben szükséges támasztást. A (16) szerszámba (25) csappal forgat- 55-hatóan van elhelyezve a (26) hornyolt alakverő görgő. A (16) szerszámnak és a (21) keretnek a (17) csapnál hosszúkás csaplyüka van, hogy (28) nyíl irányában és azzal ellenkező irányban vízszintesen eltolható legyen. A (11) tárgy befogása után a (30) fogantyú a (13) kezdeti főhelyzetben (28) nyíl irányában (17) csap felé szoríttatik és e körül, mint középpont körül, a (29) nyíl irányában 65-forgattatik el. Ennek a centripetális és kerületi erőnek következményeképen a (11) tárgy nyomott oldala ráncosodás (torlódás) nélkül hajlik, húzott oldala pedig hajlás közben a görbületnek megfelelően 70 megnyúlik. A (22, 23, 24) támasztó elemek a hajlítás előre haladtával természetesen előrecsúsznak a tárgy belsejében, a (26) görgőhöz viszonyított helyzetük tehát mindig 75-ugyanaz. Más profilú tárgyak hajlításánál a (19,
