109803. lajstromszámú szabadalom • Folyadékcsap

Megjelent 11>:>4. évi május hó 24-én. MAGYAR KIRÁLYI JKraK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109803. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Folyadékcsap. Campanile Jósé Alfredo orvostanhallgató Buenos-Aires és De Acosta Joseph Dániel Mateo bankár Buenos-Aires. A bejelentés napja 1933. évi február hó 3-ika. A találmány tökéletes zárást biztosító új folyadékcsap, amelynél a zárás csupán kézzel gyakorolt csekély erőt igényel; a csapnak kopása pedig — a szokásos tipu-5 sokhoz képest — tetemesen kisebb. Ez az új csap a csapok olyan csoport­jába tartozik, amelynek zárását a folya­dék nyomása segíti elő, külső képe pedig olyan, mint a bőrtömítésű közönséges csa-10 varos tipusé, amely bőr a folyadéknyo­mást elzárja. A találmánybeli csapnak főjellemzője az, hogy lényegében csonkia­kúpalalcú szelepe van, amely felületnek nyújtható (kalapálható) „lágy" fémből ké-15 szült része az ülékével oly kontaktust lé­tesít, amely könnyen biztosít tökéletes zárást és a szelepzáró részek, szabatos be­igazítása mellőzhető. A kalapálható rész lehet fémburkolat, alátéttárcsa, vagy a 20 szelepnek teljes teste, A találmány másik fontos lényege, hogy a szelep és szabályozó ta,gjai között cse­kély hosszanti játékot engedünk, hogy a víznyomásnak megfelelő automatikus zá-25 rást lehetővé tegyük, amint a szelep elég közel került ülékéhez. A találmány további lényegei és elő­ayfci a leírás során jelentkeznek. ; >Hbgy pedig a találmány természete és a mód, amellyel végrehajtandó, vilá­gosan legyen érthető, a találmánynak példakép peni kivitelét a csatolt rajzok tüntetik, fel, ahol az 1. ábra a találmány egyik alakjának 35 hosszmetszete, melynek vízbebocsátó nyí­lása a szeleprúd oldalán félfelé halad, a 2. és 3. ábra, a szelepkúp részletes függő­leges metszete, illetőleg nézete, míg a 4—7. ábrák a találmány kiviteli válto-40 zatainak hosszmetszetei; végül a 8. és 9. ábra a 7. ábrabeli csap szelepé­nek két különböző változata metszetben és részben nézetben. Az 1—3. ábra szerinti kivitelnél a csap öntött (1) testének egyik oldalon (2) be- 45 lépő csatornája, másik oldalon pedig (o) kiömlő csatornája van. Előbbinek (4) me­netes vége a csővezetékbe köthető, míg az utóbbi lefelé ívelt alakú és szájnyílásban végződik. Külső oldalán ez is menetekkel 50 látható el, amelyekhez kiömlő vagy más készülék csatlakozhatik. A kiömlő csa­torna, természetesen, egyenes, :sőt a be­lépő csatornával szimmetrikus is lehet, amely esetben a csap valamely csőág fő- 55 csapja gyanánt szerepelhet. A két (2) és (3) csatorna az (1) csaptest közepén egy-egy (5) illetőleg (6) térbe torkol. A belépő (5) tér a kiömlő (6) tér felett 6Q foglal helyet. A két tér közti válaszfalban van a szelep (7) fészke, amelynek nyílását a kúpos (8) szelep zárja, illetőleg nyitja. Ezt a szelepet a (9) rúd csekély hosszjá­tékkal tartja. A szeleprúd alsó vége a (8) 6j> szeleptestet alkotó csonka kúp szélesebb alapjába rvtan szerelve, a csapból kiálló felső vége pedig a (10) fejet hordja. A (9) szeleprúd alsó végének egy részén vágott (11) menetei révén a (12) anyás tokba van 78 cSavarolva, amely viszont a csaptest felső (13) nyílásába van — a csavaros szelepű csapok módjára — csavarolva, A (12) tok­nak felső részébe menesztett (14) karimás gyűrű a szeleprudat körülvevő (15) tömi- 75 tés összeszorításáról gondoskodik, hogy a rúd mentén kiszökni törekvő folyadék tá­vozását ismert módon meggátolja. A (8) szelepkúp teste ürös (2. ábra) és a (16) csavar fejét fogadja be, amely csa- 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom