109802. lajstromszámú szabadalom • Rosta darabos anyagok portalanítására

Megjelent 11>:>4 . évi május hó 24 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109808. SZÁM. — II/a. OSZTÁLY. Rosta darabos anyagok portalanítására. Büchler Endre tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 25-ike. A találmány rosta darabos anyagok portalanítására, melynél a rostafelületet párhuzamos elrendezésű forgó tengelyekre távtartó gyűrűk közbeiktatásával fű-5 zött és két-két szomszédos tengely között forgás közben is állandó nagyságú rosta­rést biztosító tárcsák alkotják. A jelzett fajtájú rostákat különösen daraszén portalanítására használják, ahol 10 rendszerint az a feladat, hogy a kb. 0—15 mm szemnagyságú daraszénből a kb. 0—6 mm. szemnagyságú porszenet ikel'l. kiros­tálni. Az említett fajtájú ismert rostáknál a 15 tengelyekre excentrikusan vagy centriku­sán köralakú tárcsákat fűznek. A talál­mány célja ez ismert rosták elkülönítő hatásának javítása. Ezt úgy érjük el, hogy a rostatengelyekre koncentrikusan ellip-20 szis- vagy ívháromszögalakú tárcsáikat fűzünk. Ezek a rostálandó anyiaggal az excentrikusan felfűzött körálakú tárcsák­kal ellentétben a tengelyek egy-egy for­dulata alatt egynél többször közölnek a 25 rostára merőleges irányú mozgást és így a rostálandó anyagot a forgó rostatenge­lyeik maguk, külön hajtott szervek mellő­zésével az eddiginél sűrűbben és erélye­sebben tartják a rostára merőleges irányú 80 vibráló mozgásban, ami a kívánt elkülö­nítő hatás fokozását eredményezi. A találmányt még részletesebben a raj­zon vázlatosan feltüntetett két foganato­sítási példája kapcsán fogjuk elmagya-35 rázni. Az 1. és 2. ábra az első, a 3. és 4. ábra pedig a második kiviteli példa oldal-, illetve felülnézetének váz­lata. 40 Az 1. ési 2. ábrán (c) jelöli a forgó rosta­tengelyeket, melyekre egy-egy (b) táv­tartó betétgyűrű közbeiktatásával (a) tár­csák vannak felfűzve. Az átrostálandó por, pl. porszén szem­nagyságát a (b) betétgyűrűk vastagsága 45 határozza meg; (d) az (a) tárcsák forgása közben is állandó nagyságban megmaradó és ezzel a rosta munkájának egyenletes­ségét biztosító rostarés. A találmány szerint az (a) tárcsák az 1. 50 és 2. ábra szerint a (c) tengelyeikre kon­centrikusan fűzött ellipszisek, melyeknél a (d) rostarés nagyságának állandósága azzal adódik, hogy az ellipszisek a szom­szédos (c) tengelyekre egymáshoz képest 55 90°-kal elfordítva vannak erősítve. Az (a) ellipszisek a (c) tengely egy-egy fordulata alatt a rostálandó anyagot 'kétszer emelik és így a poranyag és a darabos részek el­különítése hatásosabban megy végbe, 60 mintha az anyagot a (c) tengelyek egy­egy fordulata alatt csak egyszer emelnők. A 3. és 4. ábrán a (cl) tengelyekre (bl) távtartógyűrűk közbeiktatásával ív­háromszögalakú $al) tárcsáik vannak 65 ugyancsak koncentrikusan felfűzve, ami­vel a (dl) rostarés állandóságát biztosítjuk. Az (al) tárcsák a rostálandó anyagot a (cl) tengelyek egy fordulata alatt három­szor emelik. 70 Mint a 2. és 4. ábrán látható, két-két szomszédos tengelyen az (a), illetve (al) tárcsák és a (b), illetve (bl) betétgyűrűk egymáshoz képest fel vannak cserelve, úgy, hogy a rosta hosszában tárcsáva] 75 mindenkor gyűrű van szemben. Ezzel az elrendezéssel a rés vagy hézag hosszúsá­gát csökkentjük ama elrendezéshez viszo­nyítva, amelynél tárcsa tárcsával és gyűrű gyűrűvel szemben van elrendezve. 80 A 2. és 4. ábra szerinti elrendezéssel megakadályozzuk, hogy a lapos törésű

Next

/
Oldalképek
Tartalom