109800. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszivattyú

Megjelent 1934. évi május hó 350-én. MAGYAR KIRÁLYI S^Bft SZABADALMI'BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109800. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Folyadékszivattyú. Arcliaouloff Vadime mérnök Boulogne. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1932. évi szeptamber hó 23-ika. A forgattyúnélküli folyadékszivattyúk csoportjának főbb típusait a Worthington-, Blake-, Weise-, Monski- stb. rendszerű tápszivattyúk képviselik. Az ilyen típusú szi-5 vattyúknál a szivattyú dugattyúját a gőzgép dugattyújával közös rúd köti össze, miniellett a dugattyúk két szélső helyzet között ide-oda mozognak, amely mozgásukat teszőleges szerkezetű gőzelosztó tolaty-10 tyúk szabályozzák. A dugattyúkat az egyes utak végén a gőzelosztó tolattyúk helyzeteivel vezérelt gőzpárnák állítják meg. Ebből következik, hogy az ilyen típusú szivattyúknál a dugattyúk útjának a hossza 15 csak hozzávetőlegesen szabható meg, sőt üzem közben is változhat, úgy hogy ezeknek a szivattyúknak a teljesítménye távolról sem olyan szabályos a dugattyú minden egyes útjánál, mint a forgattyús szi-20 vattyúké. A gyakorlatban viszont gyakran van szükség egy adott szivattyú pontosan szabályozott teljesítményére és e célból a dugattyúnak valamely meghatározott ponton 25 való megállására az útja végén. A találmány közelebbi célja a tetszőleges típusú forgattyúnélküli folyadékszivattyúk dugattyújának pontos és nem változó megállását létesíteni útjuk végén. 30 Ezt a célt úgy érjük el, hogy a nyílást vagy nyílásokat, amelyen vagy amelyeken a folyadék kilép, a szivattyú hengerének megmunkált furatrészében, olykép rendezzük el, hogy a dugattyú, amint a ki-35 lépési nyílásokat elzárja, megáll. A találmány egy példaképem kiviteli alakja a rajzon látható, nevezetesen, az 1. ábra a találmány szerinti szivattyú hengerének a vége metszetben, a folyadék kinyomási időszakában, a 40 2. ábra ugyanaz a metszet, a kinyomási időszak befejezésekor. A szivattyú (1) hengerében elrendezett (2) dugattyút a közös (3) rúd köti össze a nem ábrázolt gőzgép-dugattyúval. A szí- 45 vás a (4) szelepen, a kinyomás pedig az (5) szelepen át történik. A (4) és (5) szelepek a (6), illetve (7) csatornák útján közlekednek a hengerrel. A találmány szerint a (7) nyomócsatorna 50 4 a szivattyú hengerének megmunkált falába van fúrva, olykép, hogy a dugattyú, amidőn az útjának végére ér, a csatornát elzárja. A dugattyú a nyomási útja alatt (1. ábra) 55 a folyadékot a i(7) nyomócsatornán és az (5) szelepen át kiszorítja, a nyomási út végén azonban (2. ábra) elzárja a (7) csatorna nyílását és megszakítja a kinyomást, úgy hogy az (5) szelep záródik. Ebben a 60 pillanatban a (2) dugattyú egy pontosan meghatározott helyen megáll, még akkor is, ha a gőzhenger-oldalról még továbbra is nyomás alatt áll; ezt a pontos helyzetű megállást a szivatytú hengerének végét 65 megtöltő folyadék ellenállása létesíti. A kísérletek azt mutatták, hogy a dugattyúnak ez a pontos megállása semmiféle lökést sem okoz és pedig azért nem, mert a (7) csatorna nyílásának elzárása 70 fokozatosan történik és mert a szivattyúban maradó folyadéknak bizonyos rugalmassága van. A találmánynak a rajzon feltüntetett és fentebb ismertetett kiviteli alakja részié- 75 teiben természetesen módosítható. Igypél-