109798. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1934. évi május hó 344-én. MA6YAR KIRÁLYI jKraK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109798. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos kisütőeső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég' Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja 1932. évi november hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi november hó 30-ika. Találmányunk elektromos kisütőeső és speciálisan közvetett hevítésű katódával felszerelt oly kisütőeső, melynek katódája hevítőtestből és ettől esetleg szigetelő 5 anyag révén elkülönített katódatestből. áll. Ismeretes az ilyenfajta katódák hevítőtestének felhevítésével a katódáknak a cső előállítása közbeni kigázosítása vagy pedig 0 a katódatesitre felvitt szuszpenziónak elektronemittáló anyaggá való bontása. E műveletek kapcsán különböző hátrányok léphetnek fel. Ha pl. a hevítőtestet magas hőmérsékletre hevítik, az a veszély adódik, 5 hogy a hevítőtest rideggé válik és a cső üzeme folyamán rövid idő elteltével átég vagy törik, ami az ilyenfajta csövek élettartamát jelentékenyen csökkenti. Egyik korábbi szabadalmunkban már 0 mi magunk is javasoltuk az ilyenfajta közvetett hevítósi katódáknak egynél több hevítőtesttel való felszerelését, amivel a jelzett hátrányt legnagyobbrészt el lehet hárítani. Emellett azonban némely esetben 5 további nehézség érvényesülhet, mely egyetlen hevítőtest alkalmazása esetén szintén mutatkozhat. Azt találtuk ugyanis, hogy ha a katóda kigázosításánál nagy izzószálfeszültségeket, pl. 15 Volt-nál na-3 gyobb feszültségeket alkalmazunk, a hevítőtest sarkai között gázvezetés léphet fel s az egész katóda használhatatlanná válik. Ismeretes közvetett hevítésű katódák katódatestjének zárt elektromos vezetőj körbe való beiktatása és e körben váltakozó mágneses mező segélyével áramok indukálása. így a katódatestet a hevítőtesittől függetlenül hozhatjuk a kigázosításhoz vagy az elektronaktív réteg képezéséhez szükséges magas hőmérsékletre. 40 Ámbár az imént jelzett módon valóban lehetséges a katódatest jó kigázosítása, mégis ez esetben az ilyen csövek szerkezeti kiképzése járhat nehézségekkel. Mindenekelőtt bonyolultabb szerkezeti megoldásra 45 van szükség, mint közönséges kisütőcsövek esetében. Nehezebb továbbá e szerkezet alkalmazása olyan csövekhez, melyeknek árnyékoló rácsuk van, mivel ez esetben az árnyékoló rács vagy árnyékolja az említett 50 áramkört, vagy pedig oly nyílásokkal látandó el, melyek igen kevéssé kívánatosak. Azt találtuk, hogy a jelzett hátrányok nem mutatkoznak oly kisütőeső alkalma- 55 zásánál, amelynél a hevítőtestből és az ettől esetleg szigetelő anyag révén elkülönített katódatestből áll, közvetett hevítésű katóda katódiatestének két vagy több, a hevítőtesttel vezetői összekötetésben nem 60 álló áramvezetéke van. Az imént körülírt szerkezet lehetővé teszi a katódatest hevítését anélkül, hogy az előbb jelzett hátrányok fellépnének, emellett pedig a kisütőeső szerkezeti fel- 65 építése nem válik bonyolultabbá. A találmányunk szerinti szerkezet előnyösen alkalmazható a katódatest kigázosítására vagy olyan esetekben, amikor a katódatestet külső oldalán oly anyag szuszpenzió- 70 jávai borítjuk, amelyből hevítés révén az elektronokat emittáló anyag képződhet, amilyen pl. az alkaliföldfémkarbonátok vagy alkaliföldfémnitrátok szuszpenziója. Ha a katódát már kigázosítottuk vagy az 75 emittálóképes réteget előállítottuk, a ka-