109788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ópiumalkaloidák előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 249 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109788. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY Eljárás ópiumalkaloidák előállítására. Kíibay János gyáros Büdszeiitmihály. A bejelentés napja 1931. évi november hó 30-ika. A találmány eljárás ópiumalkaloidák­nak ilyeneket tartalmazó növényekből való előállítására. Ismeretes oly eljárás ópiumalkaloidák 5 előállítására, amelynél az ópiumalkaloi­dákat a máknövényböl kitermelt ópiumtej vizén oldatából nyerik. Ismeretes oly eljárás is, amelynél az ópiumalkaloidákat tartalmazó növényt, 10 pl. papaver somniferumot a virágzás után, de érés előtt learatják, zúzzák és nedveit kipréselik és e nedvekből, illető­leg a zúzott növényből kénes savat tartal­mazó szulfitsó oldattal kivonatot készíte-15 nek, majd ezt ópiumalkaloidákra dolgoz­zák fel. Bár ezzel az eljárással igen jó a kiter­melés, valamint tisztaság szempontjából teljesen megfelelő ópiumalkaloidák ter-20 melhetők ki, mégis hátránya az eljárás­nak, hogy csak az évnek abban a szaká­ban hasznosítható, amikor a máknövény a. fent említett állapotban, tehát virágzás és érés között van. Mivel ez az idő arány-25 lag igen rövid, a rentábilis gyártás ne­hézségekbe ütközik. További hátrány, hogy a zöld növény szállítása nagy tér­fogata miatt drága. Végül ennél az eljá­rásnál a mák szemtermése elvész. 30 Meglepő módon azt találtuk, hogy a máknövényből az ópiumalkaloidák akkor is gazdaságosan kitermelhetők, ha a le­aratott és kicsépelt máknövény már ki­száradt. Evégből a találmány értelmében 35 a száraz növényi részeket aprítjuk, majd áztatjuk és az ópiumalkaloidákat a fel­duzzadt növényi részekből alkalmas folya­dékkal kivonjuk. Az így nyert híg oldatot célszerűen besűrítjük és az így nyert fo­lyadékot önmagában ismert módon ópium- 40 alkaloidákra dolgozzuk fel. Az eljárást célszerűen egyidejűleg több tartányban az ellenáram elve alapján vé­gezzük. Példaképen felveszünk 8 egy­forma, pl. egyenkint 1250 1. térfogatú egy- 45. ségből álló tartánycsoportot. Ez esetben az első tartányt megtöltjük 100 kg száraz inákszecskával. A lazán behelyezett szecska a tartánynak kb. % részét tölti ki. Cél­szerű, ha a szecskatömeget, pl. lazán egy- 50 más mellé helyezett deszkákkal lefedjük és gondoskodunk arról, hogy a felduzza­dás folyamán a tartány túl ne ömöljön. Ezután a tartányt, előnyösen alul beveze­tett, kivonó folyadékkal megtöltjük. E 55. célra 1.5—2% kénessavat tartalmazó vizet alkalmazunk. E kivonó folyadékban a mákszecska felduzzad és a tartányt tel­jesen megtölti. 24 órai áztatás után a kö­vetkező tartályt töltjük meg 100 kg szá- 60-raz szecskával és arra az első tartályról leszívott kivonó folyadékot vezetjük, majd az első tartányt friss kivonó folyadékkal töltjük meg. Újabb 24 órai áztatás után a harmadik tartályt töltjük meg 1Ö0 kg 65-száraz mákszecskával és a 2. tartályról leszívott kivonó folyadékkal. A 2. tar­tályba az 1. tartályban levő kivonó folya­dékot vezetjük, míg az 1. tartály friss ki­vonó folyadékot kap. Ezt a munkafolya- 70 matot 'a sorozat végéig folytatjuk, ahol a kivonó folyadék alkaloidakoncentrációja a legnagyobb. Az így nyert híg alkaloida-oldatot vákuumban besűrítjük, majd ismert mó- 75. don alkaloidákra dolgozzuk fel. Az eljárást természetesen a fent leírttól eltérő berendezésben is foganatosíthatjuk. Az tij eljárás előnye az ismerttel szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom