109787. lajstromszámú szabadalom • Fémet képlékeny állapotban kisajtoló kamra egymáshoz képest elmozgó részek között létesített, e fémmel szemben tömített kapcsolattal

- 8 -dett, belső élétől kezdve, a fém fő-áramlási irányához képest hátrafelé terjed. A (17) csap (21)-nél meg van vékonyítva, hogy a kapcsolat engedékennyé váljék. Ennek 5 folytán a csap mellső végét a fém (ólom) nyomásának hatása alatt a csap és a (9) mag közötti, gyűrűs keresztmetszetű tér­ben könnyebben lehet rugalmasan defor­málni, amikor is az a kapcsolat tömített 10 állapotának fenntartását elősegíti. A 3. ábra szerinti megoldási alaknál a kapcsolat, mely ismét hengeralakú és a ké­szülék tengelyével koncentrikus, a fém fő­áramától még jobban van eltávolítva. A 15 forgókapcsolat belső (23) éle a (17) csap mellső (21) szélétől hátra van tolva, mely célból a kapcsolási felület egy része a (19) szelence és (17) a csap mellső végének ki­vájása révén el van hagyva úgy, hogy 20 gyűrűalakú (22) mélyedés létesül. Ez eset­ben a (17) csap mellső széle (21)-nél befelé is, kifelé is le van gömbölyítve. A 4. ábra szerinti megoldási alaknál a kapcsolat a (17) csap legömbölyített (24) 25 végéhez képest szintén hátra van tolva, e megoldási alaknál azonban a gyűrűalakú (25) mélyedést teljes egészében azzal érjük el, hogy a csap mellső részének kisebb át­mérőt adunk. Egyúttal a (19) szelencét 30 hátrafelé lépcsősen alakítjuk, ahol is a lépcső hengeres (26) fala alkotja a forgó­kapcsolat külső felületét. Ennek következ­tében a (26) kapcsolási felület belső éle a gyűrűalakú (25) mélyedéstől, a járulékos 35 (27) kapcsolási vagy illesztési felület ré­vén, el van különítve s így az a fém fő­áramától még jobban el van távolítva. Az 5. ábra szerinti forgókapcsolat a 2. ábrához annyiban hasonlít, amennyiben a 40 kapcsolat kezdő része a (17) csap legöm­bölyített (28) végével közös felületbe esik, s így azt a esap vége lefödi. E megoldás azonban a 2. ábrától abban különbözik, hogy a (17) csap külső (29) felülete kúp-Í5 alakú, aholis azt a (19) szelence megfelelő alakú (30) ágyazófelülete támasztja meg. A (19) szelence belső kúpfelületének hátsó része (31)-nél, a súrlódás csökkentése vé­gett, ki van vájva. 50 Az efajta kiszorító vagy sajtolókészülé­kek más foganatosítási alakjainál a hajtó­készülék külső része helytálló, belső része ellenben forgó, vagy pedig mindkét rész forog, még pedig egymással ellenkező érte­>5 lemben. Ez esetek mindegyikében, mint a 2—5. ábrákon látható, üreges (9) mag al­kalmazható, hogy villamos kábelt bocsát­hassunk át rajta, ha a gépet kábeleknek köpennyel való burkolására alkalmazzuk. Oly esetekben, melyekben a középmag fo- 60 rog és üreges és így annak szüksége merül fel, hogy azt mellső végén megtámasszuk, a támasz helytálló belső száj csőből állhat, melynek hátsó vége az üreges maggal forgókapcsolatban áll. E kapcsolatnak a 65 kamra belsejébe eső széle rendszerint teljes nyomás alatt áll; nem így annak a kábel­lel szomszédos külső széle. A találmány igen jól alkalmazható az ilyen kapcsola­tokra is, hogy a nyomáskülönbséget csök- 70 kentsük, általában pedig előnyösen alkal­mazható minden olyan forgókapcsolatra, amelynél a kapcsolatnak csak egyik széle van az előrefolyó képlékeny fém nyomásá­nak alávetve. 75 Szabadalmi igények: 1. Kamra, melyen valamely fémet, meg­határozott munkafeltételek között, igen viszkózus vagy képlékeny állapotban hajtunk keresztül és melynek egyik fa- 80 lát, részben vagy egészen, két egymás­hoz képest elmozgó rész alkotja, jelle­mezve a kamrán átszorított fém fő­áramát az egymáshoz képest elmozgó részek közötti kapcsolat belső szélétől 85 elterelő szerkezettel. 2. Az 1. igényben védett kamra megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a fém fő­áramát elterelő szerkezet a kamrába előrenyúló és az egymáshoz képest el- 90 mozgó részek közötti kapcsolat széle mellett elhelyezett bordából áll, melyet a két egymáshoz képest elmozgó rész közül ama rész belső felülete hord vagy alkot, amellyel a fém a kamrán való át- 95 haladásánál először jut érintkezésbe. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett kamra megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy az egymáshoz képest elmozgó ré­szek közötti kapcsolási felület, a belső 100 szélétől kezdve, a fémnek a kamrán való főátáramlási irányához képest hátrafelé terjed. 4. A Z- igényben védett kamra megoldási alakja, mely fémet képlékeny állapot- 105 ban kisajtoló, oly készüléknek egy ré­szét alkotja, melynél csavarmenetes, forgó hajtókészülék a fémet a kamrán keresztül előre hajtja, azzal jellemezve, hogy a két egymáshoz képest elmozgó 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom