109787. lajstromszámú szabadalom • Fémet képlékeny állapotban kisajtoló kamra egymáshoz képest elmozgó részek között létesített, e fémmel szemben tömített kapcsolattal

Megjelent 1934. évi május hó 249-én. MAGTAR KIRÁLYI Jf§ij|§| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109787. SZÁM. — XYI/d. OSZTÁLY. Fémet képlékeny állapotban kisajtoló kamra egymáshoz képest elmozgó részek között létesített, e fémmel szemben tömített kapcsolattal. W. T. Henley's Telegraph Works Company Limited cég' London. A bejelentés napja 1933. évi február hó 22-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1932. évi március hó 11-ike. A találmány két oly, egymáshoz képest elmozgó rész közötti kapcsolatra vonatkozik, melyek részben vagy egészen oly kamra egyik falát alkotják, amelyen át 5 fémet igen viszkózus vagy képlékeny állapotban sajtolunk ki. A fém a kapcsolat körzetében sok esetben nagy nyomás alatt áll és ily esetekben igen nehéznek bizonyult oly csúszó- vagy forgókapcsolat léte-10 sítése, mely ily nagy nyomásnak ellenállni és a fémnek a kapcsolatba való átszivárgását meggátolni képes. A találmány célja e nehézségeket hatásosan kiküszöbölő kapcsolat szerkesztése. A 15 találmány szerint a kamra belsejében oly szerkezetet alkalmazunk, mely a kamrán átszorított fém főáramát a kapcsolat szomszédságában a kamra kapcsolt falától eltereli. Ezzel a kapcsolatnak a kamra bel-20 sejében lévő széle a fémtömeg főáramával szemben védelmet kap és a kapcsolat e szélére gyakorolt nyomás jelentékenyen csökken. Az elterelő szerkezet a kamrába nyúló és a kapcsolat széle mellett alkalmazott 25 bordából vagy falból állhat. E bordát vagy falat a két egymáshoz képest elmozgó rész közül annak a résznek belső felülete hordja vagy alkotja, amellyel a fém először jut érintkezésbe. (Ezt a részt az alábbiakban 30 első résznek nevezzük). Az elterelőszerkezet védőhatását csekély folyási sebességnél érjük el, tekintettel arra, hogy a fém igen viszkózus állapotban van. A kapcsolási felület célszerűen a fém-35 nek az igen különböző alakú kamrán való főárámlási irányához képest a kapesolat belső szélétől hátrafelé terjed. A kamrának kör- vagy más keresztmetszetű csőalakja lehet, és a két egymáshoz képest elmozgó rész, együttesen, akár egészen (pl. 40 két részből álló kamra esetén), akár pedig (pl. kettőnél több részből álló kamra esetén) csak részben alkotja a kör- vagy más keresztmetszetű falat. Ha a kamra körkeresztmetszetű, úgy a két rész viszonyla- 45 gos mozgása forgómozgás. Ha a kamrának a körtől eltérő keresztmetszetű henger-, hasáb- vagy más ily alakja van, úgy a kamrát alkotó részek közötti viszonylagos mozgás a fém fő-áramlási irányával pár- 50 huzamos, lineáris mozgás. Ha a viszonylagos mozgás iránya a fém folyási irányával megegyezik, úgy e mozgásnak, örvényképződés meggátlása végett, aránylag lassúnak kell lennie. Ilyen mozgás mehet 55 végbe oly expanziós vagy terjeszkedő kapcsolatnál, mely egy hosszú kamra falában van elhelyezve. Az egymáshoz képest elmozgó részek egyikének, célszerűen az első résznek, — függetlenül attól, hogy a vi- 60 szonylagos mozgás forgó vagy lineáris mozgás —, csapalakú véget adhatunk, mely a második rész megfelelő üregébe hatol. (1. ábra). E megoldásnál a hengeralakú csapos (2) rész (1) végfala alkotja a szük- 65 séges ellenzőt vagy védőelemet. A (2) és (4) rész közötti (3) kapcsolási felület hengeralakú és a fémnek nyíllal jelzett főáramlási irányához képest hátrafelé terjed. Ha a kamra gyűrűalakú, úgy az egymás- 70 hoz képest elmozgó részek, együttesen, akár a kamra külső falát alkothatják, — ami-