109781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerszám és palackzár belső vállrészt vagy hornyot tartalmazó szájrészű palackoknak vagy edényeknek lemezzel való folyadéktömítő elzárására

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109781. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Eljárás szerszám és palackzár belső vállrészt vagy hornyot tartalmazó szájrészű palackoknak vagy edényeknek lemezzel való folyadéktömítő elzárására. Barta Károly fém- és tűáruk gyára cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 25-ike. Palackoknak vagy edényeknek femle­mezkupakokkal való folyadéktömítő el­zárására ismeretesekké váltak már oly eljárások, szerszámok és gépek, melyek-5 nek segélyével a fémlemezkupakot a palack szájrészének külső peremére vagy a perem alatti horonyba sugárirányú szerszámfejek és a palack közötti (az utóbbi hossztengelye körüli) viszonylagos tO elforgatás révén besajtolták, illetve körös­körül ráhúzták. Ismeretesekké váltak továbbá oly palackzárak is, melyek a palack száj részének belsejében lévő váll­résszel, illetve horonnyal kapcsolódó, 15 korong- vagy süvegalakú zárótestekből állottak. A palackzáraknak tudvalevőleg nemcsak a kellő folyadéktömítés feltéte­lének, hanem annak a feltételnek is ele­get kell tenniök, hogy a palackzárnak (a 20 palack tartalmához való illetéktelen hoz­záférés végett megkísérelt) illetéktelen el­távolítása feltétlenül észrevehető legyen, illetve az eltávolított palackzárat a he­lyére visszatenni ne lehessen. E feltételek J5 teljesítésére általában véve a másodsor­ban említett belső palackzárak mutatkoz­nak alkalmasaknak, azonban az eddigi ily palackzárak alkalmazása aránylag bonyolult, illetve költséges volt. iO A találmány lehetővé teszi, hogy a leg­egyszerűbb alakú, tehát olcsón előállít­ható belső palackzárakat tökéletes folya­déktömítő záróhatással és illetéktelen be­avatkozás elleni teljes biztonsággal, gaz­i5 daságos módon, vagyis akként alkalmaz­hassuk, hogy tetszőlegesen nagyszámú palackot gyorsan ós egyszerűen zárhas­sunk el. A találmány általában véve abban áll, hogy a belső palackzárat alkotó lemez to szélét (mely lemez célszerűen az alább leírt dudoros peremű korongból áll, de esetleg egyszerű sima lemezből is állhat) a kerület mentén egymást követő pon­tokon, vagyis egymás után, fokozatosan, 45 a palack belső vállrészének szeglete vagy hornya felé, sugárirányban kinyújtjuk, úgy hogy a lemez, szélének minden pont­ján, erősen odaszorul a belső vállrész vagy horony falához. A lemez szélének 50 ilyen, a kellő elzárás céljából foganato­sított kinyújtásához kézenfekvő volna a lemez szélmenti részének egyszerű, felül­ről való egyenes sajtolás révén eszközölt vékonyítása, azonban az ily sajtolásnál, 55 mely az egész lemezre egyszerre hatna, a lemez széle köröskörül felgörbülne és pontos elzárást nem adna, illetve a palack illetéktelen kinyitását megkönnyítené. A találmány éppen ama felismerésen alap- 60 szik, hogy a kitűzött cél kellő eléréséhez egymást követő pontokon, fokozatosan való kinyújtás szükséges. Világos, hogy e nyújtás végrehajtásának előfeltétele, hogy a palackzárat alkotó lemez erede- 65 tileg kisebb átmérőjű legyen, mint a palack belső vállrészének, illetve hornyá­nak külső határoló fala. Egyúttal cél­szerű, ha a palackzárat alkotó korong peremét felfelé kidudorodó (lenyomható) 70 gyűrű alkotja, mely a kinyújtáshoz cél­szerű anyagkészletet ad és mely tehát a találmány értelmében a kerület mentén egymást követő pontokon egyszerűen le­lapítandó, amivel a palack belső vállré- 75 szének vagy hornyának külső határoló fala felé irányuló kinyújtás megtörtént. E kinyújtás gépi. úton való végrehaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom