109776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet változtatható erősségű fény előállítására
Megjelent 1934. évi május hó 249 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109716. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet változtatható erősségű fény előállítására. Julius Pintsch Aktiengesellschaft cég Berlin. A bejelentés napja 1933. évi március hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi május hó 6-ika. Ha evakuált teret, mely ritkított gázt vagy ritkított gőzt tartalmaz, nagyfrekvenciájií mezőbe viszünk be, akkor bizonyos feszültségen felül a gáz belsejében 5 világító kisülés mutatkozik. A nagyfrekveneiájii gázkisülés fenntartásához szükséges feszültség bizonyos frekvenciakörzeten belül annál kisebb, minél nagyobb frekvenciát választunk. Beható vizsgála-0 tokból kitűnt, hogy különösen (106 ) és (108 ) hertz között az égési feszültség igen jelentékenyen alászáll. (108 ) fölötti frekvenciáknál már nem lép fel ilyen mértékű további csökkenés, de az égési fe-15 szültség mindenesetre már igen kicsiny. Ilyen gázkisülést tehát nagyon előnyösen használhatunk fel fényforrásul. A nagyfrekvenciájú gázkisülésnek egyenletes, megszakítatlan sugárzása van, mely JO uem. "sak nagy erősségű, hanem azoktól az ingadozásoktól is mentes, melyeket pl. váltóáram idéz elő pontalakú fényforrások hevítésekor. Igen lényeges előny az, hogy a fény-25 forrást, amennyiben az alábbiakban ismertetett szabályozásról lemondunk, egyszerű üvegcsőből állíthatjuk elő, melyet evakuálunk és amelybe semmiféle elektródát nem kell bevinnünk. A nagyfrek-BO venciájú mezőt olyan tekerccsel vagy elektródákkal létesíthetjük, melyek az edényen kívül vannak. Ekként az ilyen világítótest előállítását rendkívüli módon megkönnyítjük, mert semmiféle idegen 85 testet nem kell az üvegedénybe helyeznünk. Néha célszerű azon a körzeten belül dolgozni, melyben a frekvencia fokozásakor tetemes feszültségesés következik be. Másrészt kívánatos lehet a frekvencia olyan megválasztása is, hogy már 40 eleve igen kicsiny égési feszültségünk legyen, mely lényegileg a frekvencia növelésekor sem változik. A sugárzás erősségét egyszerű módon szabályozhatjuk. Ha a nagyfrekvencia 45 hatása alatt álló vákuumedényben két elektródát helyezünk el, melyek valamely segédfeszültség hordozói, akkor ily módon elektrónokat vonhatunk el a nagyfrekvenciájú mezőtől. A két elektró- 50 dához példaképen egyenáramú feszültség plusz-, illetve minuszsarkát csatlakoztatjuk. Kitűnik, hogy a nagyfrekvenciájú kisülést fenntartó égési feszültséget annál nagyobbra kell választanunk, minél több 55 elektront vonunk el a segédkisüléssel a nagyfrekvenciájú mezőtől. Állandó égési feszültségnél azonban a nagyfrekvenciájú gázkisülés fényerőssége annál kisebb, minél több elektrónt von el a segédkisülés. 60 Ezek a jelenségek valószinüleg azon alapszanak, hogy a bevezetett nagyfrekvencia a gáztérben jelenlevő elek trónokat lengésbe hozza. Az elektronok ily módon mind nagyobb és nagyobb kinetikai ener- 65 giát kapnak, míg képessé nem válnak arra, hogy a neutrális gáz- vagy gőzrészecskékkel összeütközve ezeket ionizálják. Ennek következtében nagyobb számú elektron szabadiul fel, melyeknek a nagy- 70 frekvenciájú mező ismét nagyobb energiát kölcsönöz. A folyamat addig folytatódik, míg a nagyfrekvencia folytán megmegnjuló elektronkéipződés egyensúlyba nem jön azzal az elektronmennyiséggel, 75 melyet az edény falai vagy a nagyfrekvenciájú elektródák magukba fogadnak. Ha most a két segédelektródába egyen-
