109764. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsik villamosfűtésére

Megjelent 1934. évi május hó 230-én. MAGYAR KIRÁLYI jBBjH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109764. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Berendezés vasúti kocsik villamos fűtésére. Magyar Brown Boveri Művek Villamossági Részvénytársaság- cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 5-ike. Svájci elsőbbsége 1932. évi április hó 5-ike. Nemzetközi forgalomban futó vasúti kocsik villamos fűtésére eddig csak 1000—• .1500 voltos fűtőfeszültségeket írtak elő, miért is az ellenállástesteket közvetlenül (V

5 a kocsikba, az ülések alá építhettük. Magasabb, pl. 3000 voltos üzemi feszültségeknél azonban a fűtőtesteknek a kocsiban való felállítása nagy nehézségekbe ütközik, főképen azért, mert a vasútigaz-10 gatóságok ezek számára igen nagy próbafeszültségeket írnak elő. Ezenkívül az egész kocsiban elosztott fűtőtesteknek a különböző, pl. 1000—1500—3000 voltos fűtőfeszültségekre való átkapcsolása és min-15 den kocsiszakasz fűtőerősségének beállítása igen nehéz. Ezeket a nehézségeket például központi íutőellenállású melegvízfűtéssel lehetne elkerülni. Ez a fűtési mód azonban csak 20 oly kocsiknál jöhet szóba, melyeken az elosztó szerelvények már meg vannak. Elektródás kazánnal működő gőzfűtés szabályozása nehézségekkel jár. Azonkívül az egyenárammal való kazánüzem dur-25 ranó gáz keletkezésének veszélyével jár. A találmány szerint az említett fűtési mód nehézségeit és hibáit úgy küszöböljük ki, hogy minden vasúti kocsiban egyetlen villamos ellenállástestet alkalmazunk, 30 nielyefL át ventilátorral meleghordó közegként levegőt juttatunk az egyes szakaszokba. A rajz vasúti kocsiknak a találmányszerinti légfűtésének egyik kiviteli alak-35 ját mutatja. Az 1. ábra a találmány szerinti légfűtés egyik kiviteli alakja, míg a 2. ábra a feszültségátkapcsolókészüléket mutatja. A fűtéshez szükséges levegőt, mely a kocsin kívül elhelyezett (1) ellenállást esi mentén elvezetve felmelegszik, a (4) motorról hajtott (8) ventilátor a kocsi (6) íűtőcsatornáiban való keringésre kényszeríti. (1. ábra). A fűtés erősségét a kocsi 45 minden egyes szakaszában a fűtőcsatornákba épített (7) zárótolattyúkkal szabályozhatjuk. A (4) ventilátormotor az (1) fűtőellenállással, annak földelt oldalán, sorba van kapcsolva és önműködően meg- 50 indul, mihelyt a fűtést bekapcsoljuk. A különböző, pl. 1000, 1500, 3000 voltos fűtőfeszültségekre való átkapcsolást a (9) távvezeték és az (1) ellenállástest közötti (5) kapcsolók végzik, melyek önműködően 55 vagy kézzel működtetve, a mindenkori fíícőfeszültségre kapcsolnak, miközben arról is gondoskodunk, hogy az ellenállás egyik feszültségnél se legyen túlterhelve. Azért, hogy a fűtés gazdaságosságát a 60 fütőlevegő fojtása dacára is biztosítsuk, az (1) ellenállás egyes részeit lekapcsolhatjuk vagy rövidre zárhatjuk. Ezt a szabályozást a (3) rövidrezáróval végezhetjük, melyet kézzel vagy önműködően, pl. 65 thormosztáttal nyithatunk és zárhatunk. A fűtőlevegőt a kocsiban tetszésszerint oszthatjuk el, így pl. közvetlenül a kocsi egyes szakaszaiba vezethetjük vagy fűtőtestekként működő zárt csatornákban ári- 70 moltathatjuk. A fűtőlevegő e két elosztási módját együttesen is alkalmazhatjuk. A fűtőellenállást és a ventilátormotort a kocsi belsejében vagy azonkívül helyezhetjük el. 75