109756. lajstromszámú szabadalom • Fedő villamos akkumulátorokhoz

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS J 09756. SZÁM. — VÍI/i. OSZTÁLY. Fedő villamos akkumulátorokhoz. Accumulatoren Fabrik Aktiengresellschaft Berlin. A bejelentés napja 1933. évi március hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 15-ike. Ismeretesek már oly fedők villamos akkumulátorokhoz, amelyeken a külső le­vegőnél kisebb fajsúlyú és melegebb rob­banó gázok, kürtőhatás folytán, kényel-5 mesen távoznak. Ez a szellőztetési mód, mely több helyen áttört fedőt tesz szük­ségessé, sok esetben, pl. helyszűke követ­keztében, nem alkalmazható. A találmány szerinti fedő, amelynél a 10 szellőztetés szintén kürtőhatáson alapszik, az említett hátrányt kiküszöböli. A ta­lálmány szerinti fedőnek ugyanis csaK egy áttörése van, amelyen át az elektrolit­uíánatölthető és próbavétel céljából el is 15 vételezhető. A találmány szerint a fedő áttörését kél hengeres, koncentrikus csőből álló dugó zárja el. A belső eső hosszabb a külsőnél; alsó vége az eíektrol'itaientes 20 tér magasságának feléig ér, felső vége pedig szintén túlnyúlik a külső csövön. Emellett a külső cső nem terjed a fedő belső, azaz alsó határfelületéig. Ez elren­dezés folytán a hideg levegő a belső esö-25 vön át a cella szabad terébe áramlik, míg a kisebb fajsúlyú és melegebb LCUJ lási gázok a két cső közötti gyűrűs téren akadálytalanul távozhatnak. A hatás fo­kozására, a fedő alsó felülete, ismeri mó-30 don, homorú lehet és a dugót a homorú fedő tetőpontjában rendezhetjük el. A belső csőnek feneke lehet, melynek szom­szédságában a csőben oldalnyílásokat rendezhetünk el, hogy a cellára ható lö-35 kések esetén az elektrolit ki ne csordul­hasson. A két cső közötti közbenső tér­ben, a bomlási gázok által tovaragadott elektrolitcseppecskéket leválasztó, önma-50 55 gukban ismert, ütközőfelületeket rendez­hetünk el. 40 A Tajz a találmány szerinti fedő két példaképen! foganatosítási alakját szem­lélteti. Az 1. ábra akkumulátor-cella felső része­nek függélyes középmetszete. A 45 2. ábra egy alkatrész vízszintes met­szete. A 3. ábra a fedőben elhelyezett dugó vál­tozatának függélyes metszete. A 4. ábra egy alkatrész vízszintes met­szete. (a) jelöli az edényfalakat, (b) az alu homorú fedőt, (c) a lemezzászlókat, (d a pólusokat és (e) az elektrolit felszíné A (b) fedő (f) áttörésébe szuronyzárra behelyezett dugó a külső (g) és a belső (h) csőből áll. Ez utóbbi kb. az elektrolit mentes tér közepéig nyúlik le az edény ben és alsó végét az (i) fenék zárja, melynek szomszédságában a csövet a (k) 6 Q oldalnyílások törik át. A (h) cső felső ré­sze túlnyúlik a (g) csövön. A (h) cső külső falából egymáshoz képest eltolt, kb. 240° szögnyi ívre kiterjedő, ütközőfelüle­reket alkotó (1) bordák szögelnek ki. 65 amelyeknek külső szélei a (g) cső belső falához szorulván, a belső (h) csövet rögzítik. A nyilak a levegőnek és a bom­lási gázoknak áramlási irányát ielzik. Ha lasebb súlyt helyezünk a bcmlásl 70 gázok tovaragadta elektroliicseppecskék visszatartására és nagyobb súlyt a botn lási gázok akadálytalan elvezetésére, ak­kor a belső (h) csövet függőleges Cm) bordákkal látjuk el (3. és 4. ábra), ame- 75 lyek szintén súrlódással rögzítik a belső

Next

/
Oldalképek
Tartalom