109736. lajstromszámú szabadalom • Önműködő méhetető-itató

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jnEnK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109736. SZÁM. — X/d. OSZTÁLY. Önműködő méhetető-itató. Szabó Imre körjegyző Pusztamagyaród (Zala m.). A bejelentés napja 1933. évi január hó 9-ike. A méhek etetése-itatása eddig vagy egyszerű tálcából (a méhlakás alján) vagy tüllel bekötött szájú és szájjal lefelé fordított edényekből (üveg. pohár stb.) 5 történt. Hátrány a tálcáknál az, hogy csak egyszer voltak megtölthetők, a tálca űrtartalmánál nagyobb adagot nyújtani, adagot megismételni nem lehetett a tálcát ellepő méhek miatt; a bekötött szájú edé-10 nyéknél pedig minden etetés előtt tölteni, kötözni, elhelyezni, etetés után elzedni, sok munkával járt, a lakomára szokott méhek sok nehézséget okoztaik. A kitűzött cél oly eszköz készítése, mely 15 tetszés szeriniti űrtartalmú, a beléöntött élelmet csak a kaptár felőli oldalon érhessék el a méhek, tehát egyebütt zárható legyen (így egyszer felállítva, hoszszabb időn át helyén hagyható a rablás 20 veszélye nélkül, akkor is, ha élelem marad benne), az edénybe (tartányba) öntött élelmet, italt juttassa a méhek elé túlfolyás nélkül, a méhek által ehordott mennyiséget pótolja a készlet fogytáig, 25 túlfolyás ne következzék be akkor sem, ha a méhek nem hordanák el a nekik nyújtott folyadékot. E kívánalmaknak felel meg a találmány, melynél nagyobb űrtartalmú (a) 30 edénybe (tartályba) öntött éleimet-italt a szerkezet apródonként adagolja az alatta lévő (f) tálcába a túlfolyás veszélye nélkül. Az edény — egyszer felállítva — hosszasabban helyén hagyható a rablás 35 veszélye nélkül akkor is, ha az edényben élelem, marad, mert lefedhető, a szerkezet adagoló működése meg is szakítható. Olyan a szerkezet, hogy a folyadék tovább folyását megakadályozza, mihelyt a tálca megtelt és a tálcát utántölti, ha az ki- 40 ürült. Megfelelő emelő szerkezet az egyik, az (f) tálcába kiömlött folyadék súlya a másik tényező, melyek közül az (a) edényre alkalmazott jól záródó szelepet felülről az emelő szerkezet, alulról pedig 45 az (f) tálca- működteti. Az önműködő méh etető-itató készülhet pl. az 1., 2., 3. ábra szerinti kivitelben. Áll felső nyitott részén letakarható (a) edényből, melynek alsó részén a két rövi- 50 debb és egyik hosszabb oldalán perem van; az ezek képezte tér az ;(f) etető tálca befogadására való. Az edény feneke közepén kerek kivágás van, melyet a (b) golyós szelep leeresztett állapotban teljiesen 55 elzár. A golyós szelep le-föl rúdban folytatódik:: az alsó, rövidebb rúdhoz az (f) etető tálca van mereven erősítve, a felfelé nyúló hosszabb rúd az edényen alkalmazott (c) pléhszalagon hatol keresztül a fiig- 60 gélyes irányban való mozoghatás biztosítására úgy, hogy a folyadékkal megtelő (f) etető tálca nem fordulhat félre. Ez a hosszabb szeleprúd az 1. ábra szerinti kivitelnél (d) emeltyű egyik végével, a 3. 65 ábra szerinti kivitelnél (k, k) úszók árbocait összekötő (m) merev sodronnyal van összekötve, míg a 2. ábra szerinti kivitelnél egy szélesebb, lefelé csavarható lappal végződik, mely lap és (c) pléhszalag 70 közé (j) rugó van iktatva. Az első kivitelnél alkalmazott (d) egyenlő karú emeltyűt az edény felső peremén <(i) vályucska támasztja alá; az emeltyű másik végén (g) ellensúly van, mely a szelepet és a vele 75 összekötött etető tálcát üresen felemeli. A tálcába kiömlött folyadéktöbblet súlya alatt az emelőkar ellenkező irányban mo-