109714. lajstromszámú szabadalom • Többszálú izzólámpa gépjárművek fényszóróihoz
Megjelent 1934. évi májn s hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 109714. SZÁM. — YH/h. (XXa/2.) OSZTÁLY. Többszálú izzólámpa gépjárművek fényszóróihoz. Richter Hermáim Tódor kereskedő Aussig (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1933. évi január hó 10-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1932. évi március hó 8-ika. A találmány gépjárművek fényszóróihoz (fényvetőihez) való többszálú villamos izzólámpára vonatkozik, melynél a lámpa tengelyében és a fényszóró fényíj visszaverőjének (reflektorjának) gyújtópontjában elrendezett főizzószálon kívül, ugyancsak a lámpa tengelyében, ámde vagy tengelyirányban vagy erre keresztben, mellékizzószál is van elrendezve, me-3 lyet rácsszerű üreges test vesz körül úgy, hogy az ezen szál kisugározta fény több apró fénynyalábra bomlik szét, ami meggátolja, hogy a fényszóró fényvisszaverőjének tükrében nagyobb, egységes, vakító 5 hatású reflexfelületek keletkezhessenek. Az izzószálakat burkoló üvegballon célszerű alakításával lehetővé válik a mellékizzószálkisugározta, mint fent említettük, több apró fénynyalábra szétbontott 0 fénynek is, az üvegballon alkalmas színezésével vagy fényt átbocsátó anyagból való színezett takaró elrendezésével, színezése és így annak elérése, hogy az izzólámpa, a főizzószál beiktatásakor fehér, 5 világos, távolra ható fényt, a rácsszerű üreges test körülvette mellékizzószál beiktatásakor pedig tetszés szerint fehér, vakításmentes, illetve színezett, árnyékolt fényt szolgáltasson. 0 1. Gépjárművek fényvetőihez két izzószálú, olyan villamos izzólámpák használata ismeretes, melyeknek a fényvisszaverő gyújtópontjában fekvő főizzószálon kívül olyan mellékizzószáluk is van, me-5 lyet át nem látszó anyagból való ernyő részben letakar, amivel pl. a fényvisszaverőnek csak egyik fele kap tökéletes fényt. Ezeknek a lámpakiviteleknek azont ban hátrányuk, hogy a mellékizzószál fénye a visszaverő egyik felét teljes mér- íO tékben, a többi visszaverő felületet pedig egyáltalában nem éri. Ebből következik, hogy a visszaverő teljes mértékben fénybesugározta fele egységes, osztatlan, erősen vakító hatású reflexfelületet szolgáltat. Azonkívül az árnyékolt fény hatóterülete nagyon korlátozott úgy, hogy messzire ható, de teljesen vakításmentes fényű, árnyékolt lámpa hiánya a gyakorlati üzemben nagyon érezhető. 50 2. A fenti 1. pontban ismertetett lámpakivitelnél az izzószálakat magába záró üvegballon részben való színezésével nem volt elkerülhető, hogy a reflex képződése, csakúgy, mint előbb, egységes felületre 55 terjedjen ki úgy, hogy ez esetben sem szűnik meg a vakító hatás. 3. Az utóbbi időben már most olyan lámpa vált nyilvánosan ismertté, mely, az üvegballonnak egy helyen való nagymér- 60 tékű szűkítésével, úgyszólván két ballonra van megosztva, melyek közül a mellső színezve van. A főizzószál már most az üvegballon fehér (nem-színezett) részében van ágyazva, míg a mellékizzószál annak szí- 65 nezett mellső részében foglal helyet. A két izzószál, a lámpa tengelyére merőlegesen elhelyezett, át nem látszó anyagból való válaszfallal, egymástól el van választva. A fényvető fényvisszaverő tükrében a 70 nagyfelületű reflexhatás azonban ennél a kivitelnél sincs megszüntetve, úgy hogy tehát a vakítás sincs elkerülve itt. 4. A fenti 1., 2. és 3. pontban ismertetett lámpakivitelek hátránya már most az, 75, hogy a mellékizzószálból kilépő és részben
