109712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyertya előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109712. SZÁM. — Xl/e. OSZTÁLY. Eljárás gyertya előállítására. Molnár Károly gyertyagyáros Nagyvárad. A bejelentés napja 1932. évi december 28-ika. A különböző anyagokból, nevezetesen faggyúból, sztearinból, paraffinból és viaszból készült gyertyák közül a sztearin- és paraffingyertyák kerültek a leg-5 nagyobb fogyasztásra, ami azonban úgy a gazdaságosság, mint a használat szempontjából hátrányokkal járt. A paraffingyertyák jelenleg, gazdaságpolitikai okokból (behozatali nehézségek folytán) ha-10 zánkban rendkívül költségesekké váltak. Részben ugyanez állt a sztearingyertyákra is, melyeknek anyaga nem szorult ugyan behozatalra, de magas ára miatt (mely a paraffin árának kb. a kétszerese), 15 tömegfogyasztásra még mindig nem volt alkalmas. A paraffin önmagában, nagymérvű lágysága és zöldes színe következtében, gyertyagyártásra alkalmatlan volt és ezért a használat követelményeinek 20 csak a sztearin-paraffin-emulziókból készült gyertyák voltak képesek megfelelni, vagy pedig a paraffint, ú. n. „hertolán"nal kellett keverni, mely idegen származású, ugyancsak igen drága anyag. A pa-25 raffingyertyagyártásnál megkísérelték ugyan már a drága hozaganyagok kiküszöbölését, ehhez azonban a szokásos, aránylag egyszerű gyertyagyártási berendezésektől eltérő, bonyolult gépeket kel-30 lett alkalmazni, ami e gépek költséges volta miatt szintén nem volt gazdaságos és kisebb üzemekben általában keresztülvihetetlen volt. Az aránylag olcsóbb paraffingyertyák 35 azonban nemcsak gazdasági szempontból, hanem a használat szempontjából is hátrányosak voltak, mert az ásványi eredetű, koromképződésre hajlamos paraffingyertyák használat közben bűzös füstölést okoztak. Ezenkívül a nagyobb (templomi 40 és temetkezési célokra használatos) paraffingyertyák égés közben elhajoltak és sok szerencsétlenséget okoztak. A találmány szerint készült gyertya, mely az összes felsorolt hátrányokat ki- 45. küszöböli, nemcsak a gazdaságosság és a használat gyakorlati követelményeit elégíti ki, hanem az eddigiektől eltérő, jelentékeny, előre nem látott használati előnyöket is nyújt. Nevezetesen az eddigi 50. gyertyáknál nemcsak jóval olcsóbb, és a szabványos berendezések változatlan használatát teszi lehetővé anélkül, hogy az említett drága hozaganyagokat kellene alkalmazni, hanem az égési tartamot kb. 55 20%-kai növeli is, ami tehát 'a gyártáson kívül magát a használatot is az eddigieknél lényegesen gazdaságosabbá teszi. Végül a találmány szerint készült gyertya külsőleg is igen tetszetős, krémszínű és 6q tömör. A találmány szerinti eljárás abból áll, hogy a gyertya olvadó anyagát alkotó kiindulási anyagul hidrogénezéssel keményített, tetszőleges eredetű zsírt, elsősor- 65 ban keményített növényi olajat, pl. napraforgóolajat alkalmazunk, mely aránylag igen olcsó, belföldön beszerezhető anyag; ez anyagokat egyébként, a gyertyabéllel kapcsolatban, a szokásos módon dolgoz- 70 zuk fel. A keményített állati zsírok közül elsősorban a keményített cethalzsír jön tekintetbe. (Ez nem tévesztendő össze a gyertyagyártásra Amerikában már alkalma- 75 zott, a használatban igen gyorsan elfogyó, nem keményített cetvelővel).