109709. lajstromszámú szabadalom • Ferdehengermű tömör vagy üreges hengeres testek megmunkálására
Megjelent 1934. évi májns hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109709. SZÁM. — XlI/e. OSZTÁLY. Ferdehengermű tömör vagy üreges hengeres testek megmunkálására. Dr. Ing-. Kocks Frigyes mérnök Düsseldorf. A bejelentés napja 1932. évi április hó 2-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április hó 29-ike. A találmány ferde hengermű, tömör vagy üreges hengeres testeknek a megmunkálására, amellyel — az eddig ismeretes ferde hengerművekkel ellentétben — a munka-5 darabnak a legkülönbözőbb megmunkálását legegyszerűbb módon és legcsekélyebb eszközök felhasználásával lehet foganatosítani. Ez különösen a munkadarabátmérőnek jelentékeny százalékkal való csökken-10 tésére, valamint üreges munkadaraboknak, hosszuk lényeges változtatása mellett való kibővítésére áll. A találmány szerint ezt úgy érjük: el, hogy úgynevezett tűhengereket, azaz igen 15 vékony és ehhez képest aránylag hosszú hengereket használunk, amiáltal eddig nem ismert nagyszámú munkahengert lehet alkalmazni. A találmányi gondolat emellett abból indul ki, hogy a hengerlési folya-20 matban az alakítási viszonyokat illetőleg legnagyobb fontossága van annak, hogy a hengerlendő tárgyat, összterületének lehetőleg sok helyén, lehetőleg egyenletesen munkáljuk meg. E gondolat szerkezeti 25 megvalósítását azáltal érjük el, hogy a tűhengerek támasztestekre támaszkodnak úgy, hogy azok az egyik oldalon kifejtett hengerlési nyomást a másik oldalon támasztestekre adják le és maguk hajlításra 30 nem vétetnek igénybe. Emellett fontos a hengereket olymódon elrendezni, hogy azok majdnem zárt kalibert képezzenek. A munkahengerek számát illetőleg a találmány szerint kb. 10 munkaihengernek az 55 alkalmazását tekintjük alsó határnak, míg sok esetben kb. 20, sőt még több hengert is alkalmazunk. Igen sok munkahenger alkalmazásának különös előnye az, hogy az előretolási seíO besség, amelyet a hengerlendő tárgy kap, eddig nem ismert nagyságot érhet el, minthogy az a járatszám, amelyet a hengerlendő tárgy egy fordulat alatt nyer, az eddigi eljárásokkal szemben sokszorosan túlhaladtatik. Ennek az a következménye, 45 hogy a hengereknek a hengerlendő tárgy tengelyéhez képest olyan hajlást adhatunk, hogy a kerületi sebesség iránya a henger és a hengerlendő tárgy közötti érintkezési pontban a hengerlendő tárgy 50 tengelyével legfeljebb 75°-ú szöget képez, azaz hogy a hengerek legalább 15°-os effektív előretolási ferde állást kaphatnak, ami olyan érték, amilyent egyetlen eddig ismeretes ferde hengerlési eljárásnál sem 55 lehet alkalmazni. Ily elrendezés további következménye az, hogy a hengerek és a hengerlendő tárgy tengelye által képezett rendszernek a centrális pontja, a hengereknek 15°-os előre- 60 tolási ferde állásánál, a hengermű, illetve a hengerek munkafelületein belül lehet. A hengerátmérőnek a hengerlendő tárgy átmérőjéhez való viszonyát az új elrendezés alapvetően oda módosítja, hogy a hen- 65 gerlendő tárgy átmérője a hengerek átmérőjének sokszorosa. A hengerek támasztására tetszőleges fajtájú támasztesteket alkalmazhatunk, pl. valamennyi henger ugyanazon forgástes- 70 ten vagy ugyanazon forgástestrészeken belül gördülhet le, vagy a hengerek egyenkint vagy párosával támaszkodhatnak támaszhengerekre. A találmányi gondolat különleges foganatosítási alakja az, hogy a 75 hengereknek ós a támasztestnek olyan, egymáshoz illő alakokat adunk, hogy a hengerek a támasztesten a rendszer tengelye körüli forgásirányban, tehát azon irányban, amely a támasztestnek a ten- 80