109705. lajstromszámú szabadalom • Vánkostest és annak gyártási eljárása

— 5 — ben előnyös lehet az ilyen bélésszalag, hogy az engedékenység káros: csökkentése nélkül járulékos merevítő- és erősítőhatást fejtsen ki. Lehet azonban, terméf> szetesen, a bélésszalagot a tekercselt csőből vulkanizálás előtt vagy után, axiális irányban kihúzni. Minthogy a tekercselt csőben az (A) szalagok kanyarulatai egymást keresztelő zik, a cső a vulkanizálás után igen alaktartó. Az egymást keresztező (A) szalagkanyarulatok egymáshoz ragasztását még tökéletesebbé tehetjük, ha pl. a tekercselés közben egyik! vagy mindkét szalagot 15 ragasztóanyaggal permetezzük be. Mindegyik szalagot célszerű úgy tekercselni, hogy a kanyarulatok szélei egymással érintkezzenek, vagyis vulkanizálás után a pl. két (A) szalagból tekercselt 20 cső egy külső és egy belső zárt csőből "álljon. Minthogy a tekercselés szimmetrikus és a szalagvastagság lényegileg állandó, a kész cső igénybevételekor a feszültségek elosztása a csőben egyenletes lesz. 25 Jó párnaelemeket kapunk akkor is, ha félkörkeresztmetszetű, egyszerű vagy kettős falvastagságú alakulatokat használunk. Kettős falvastagságot pl. akkor kapunki, ha egy csövet a tekercselés után 30 C-alakra belapítunk. A 8. ábra szerint az ilyen alakulatokat, bizonyos közökkel, sík (61) vánkosanyaglapra ragasztjuk fel, melyet azután hasonló darabokkal vagy más részekkel kombinálhatunk. A félkör-35 keresztmetszetű elemeket a 9. ábra szerint egymás felé forduló öblökkel is elrendezhetjük a (61) lapon vagy (64) és (65) lapok között, ez esetben is ügyelünk arra, hogy a! távolság, az egyes elemek kö-40 zött, akkora legyen, hogy igénybevételkor oldalirányú kimozgásaikban egymást ne zavarják. A párnázó sajátságokat a szalaganyag vastagsága, a rostok minősége vagy sűrű•45 sége, a ragasztóanyag megválasztása, a sejtek, stb. alakjánajk, méretének és elrendezésének módosításával változtathatjuk. Lehet, természetesen, a párnázott bútort, stb. több különböző sajátságú rétegből is 50 összeállítani. így pl. egyforma elrendezésű, de különböző vastagságú és ennek megfelelően különböző engedékenységű és rugalmasságú rétegeket egyesíthetünk, pl. a 10. ábra értelmében, melynél mindegyik 55 réteg alakja a 3. ábrának felel meg, de a rétegek vastagsága fokozatosan csökken, amennyiben a legkisebb vastagságú és engedékenységű réteg van legalul, a legvastagabb és legengedékenyebb (71) réteg van legfelül. 60 A 11. és 12. ábrák olyan rugalmas elemeket mutatnak, melyek az előbbi példákkal ellentétesen íüggélyes 'helyzetben állíthatók össze vánkosegységgé. A 12. ábra szerint U-alakra hajlított (81) szalagokat 65 (82) széleiken egymással összeragasztunk s ezáltal barázdált vagy hullámzott (83) részelemeket kapunk, melyeket párosával félig egymásba tolunk (11. ábra, 83a-^-83b). Az ilyen két részelemből képezett eleme- 70 ket már most úgy rakjuk össze, ihogy azok domborulataikkal (84-nél) érintkezzenek. A 11. ábrából láthatjuk, hogy a (82) varratok mindig egy varratmentes öböl üregében vannak. Az érintkezési pon- 75 tokát (84, 85) a ragasztóanyag egyesíti; a rajzból láthatjuk, Ihogy ezek az egyesítési pontok az egész felületen egyenletesen oszlanak el, ami tetemesen fokozza a szerkezet stabilitását, de emellett könnyű haj- 80 lítást enged meg. A ragasztószer vulkanizálását a vánkosegység összeállítása után vagy a vánkosegységnek a párnázandó bútordarabba való beépítése után Végezhetjük. Ilyen darab lehet pl. a 15. ábra- 85 beli matrác, melyben a fenti módon készült (86) párnaegységet (87) párnázórétegek fogják körül, míg az egész a (88) [huzatban van. Az ilyen párnaegység összenyomásakor 90 a függélyes elrendezésű elemek mindegyikének oldalirányú kitérését a szomszédos elemek, a számos jó eloszlású kapcsolási pontok, különösen a (84) pontok révén, hatékonyan fékezik. A (82) varratos 95 hurkok, igénybevételekor, a varrat nélküli hurkokba kénytelenek beljebb nyomulni s mihelyt az összenyomás folytán görbületi sugaruk csökken, a további hajlítással szemben megint fellép az az egyenletes 100 ellenállás, mint amelyről a térdcsuklóval kapcsolatosan már említést tettünk. A hatás a falak számottevő surlódó-érintkezése nélkül, lényegileg, az anyag túlnyomó részének csak ihelyben való hajlítása és ru- 105 galmasságának igénybevétele révén lép fel, túlnyomórészt elkerüljük tehát a túlságos helyi hajlításokat vagy a sejtfalak oldalirányú kitérését, ami pl. erősen lépne fel akkor, ha az U-alakú elemek nem füg- 110 gélyes, hanem vízszintes elrendezésűek lennének. A fenti példában U-alakú •^Sszelemekből összeállított elemeket, a 13. és 14. ábrák értelmében, egyszerűen, végtelen szalagból 115 is előállíthatjuk, melyet — alkalmas módon — (90) barázdákkal hullámosítunk. 109705