109705. lajstromszámú szabadalom • Vánkostest és annak gyártási eljárása

- 3 — don az A-szalagot a pálcák körüli hurkokban rendezzük el. Láthatjuk, hogy e műveleteknek megismétlése révén a szalagot hurkolt szalaggá alakíthatjuk. Mikor már 5 kellő hosszúságú szalagdarabot hurkosítottunk, ,a hurokképző pálcákat a hurokból kihúzzuk és a vályúkba visszahelyezzük, a szalag hurkolt részét pedig a (27) fal mentén lecsúsztatjuk úgy, hogy a (26) 10 rézsű fölött a hurokképzést folytathatjuk. A szomszédos hurkok egymással érintkező oldalfalait —• célszerűen, még mikor a pálcák a hurkokban vannak — egymáshoz szorítjuk úgy, hogy a még ragadós sza-15 laganyag a (20a, 21a) (3. ábra) zónák mentén összeragad vagy összetapad. Ezt az egyesülést a későbbi vulkanizálás állandósítja. A nyers, hurkolt szalagot a 2. ábrabeli 20 gépből pl. szállítószalagon, végtelen szalag alakjában vezetjük tova, vagy a (40, 41) vezetősínek és a (26) fal között való áthaladás után feldarabolhatjuk és egyes darabokban vihetjük el. 25 A (22) hurkolt szalagot már most vulkanizálhatjuk. Célszerűbb azonban még ragadós állapotában olyan alakra és méretre hozni, hogy mint vánkosegység legyen felhasználható, pl. a 4. ábrabeli vánkos-30 testhez. Ennél a példánál a vánkostest a - (22) hurkolt szalag több, egymást váltakozva keresztező rétegéből áll. Az ilyen módon összerétegezett szalagdarabokat, célszerűen, mérsékelten Összeszorítjuk, 35 hogy a rétegek sok érintkezési helyén a ragadós kötőanyag a rétegeket egymáshoz ragassza. Lehet továbbá, ugyancsak még a vulkanizálás előtt, a vánkosegységet kész vagy félig kész párnázott, használati 40 tárggyá összeszerelni, pl. az 1. ábrabeli matráccá. Az 1. ábra szerint a vánkosegységet (43) vánkosanyagrétegek veszik közre, az egészet pedig (44) huzat burkolja. A (43) vánkosréteg arra való, hogy a 45 fekvőfelület teljesen sima legyen és hogy ne nyomulhassanak egyes szőrök a huzaton keresztül. Az ilyen módon készült, használati tárgy, különösen ha a vánkosegységet a vánkosanyagréteggel együtte-50 sen vulkanizáltuk, teljesen ellentáll az anyag használat közben fellépő, azon törekvésének, hogy a terhelés alól kitérve oldalirányban félrenyomuljon, ami a legtöbb vánkosanyag hátránya. 55 A vulkanizálás után a hurokszalag (20a) és (21a) zónái, a hurokszalagrétegek egymást érintő pontjai és — ha a vánkosegységet vánkosanyagréteggel és esetleg huzattal együtt vukanizáltuk — ezeknek érintkezési felületei is rugalmasan egye- 60 síttetnek úgy, hogy olyan rugalmas vánkosszerkezetet létesítettünk, melynél — használat közben — a vánkosanyag nem tolódhat el állandóan. Minthogy az A-szalag egészen vékony lehet s a szalag felü- 65 letegységére jutó rostanyagmennyiség aránylag kicsiny, a jó párnázó-hatás még anyagmegtakarítással is jár. A sejtek szalaganyagjának tetemes része engedékenyen hajlik a terhelés alatt úgy, hogy az 70 anyag rugalmasságának nagy részét hasznosítjuk a hatékony párnázásra. A 3. ábrabeli sejteket a szomszédos sejtek támogatják s a párnázóhatást inkább az engedékenység elosztásával, semmint túlságos 75 helyi engedékenységgel vagy a sejtek oldalirányú kitérésével érjük el. Az egység hosszú élettartamú, amit különösen annak tulajdoníthatunk, hogy az egymást érintő sejtfalak között úgyszólván egy- 80 általán nem léphet fel súrlódási kopás. A sejtfalak messzemenőleg, rugalmasan változtathatják alakjukat anélkül, hogy számottevő súrlódó-érin tkezés léphetne köztük fel, amit egyébként a jó elosztású és nagy- 85 számú összevulkanizált, falérintkezési pontok is hátráltatnak. Ámbár a cellák egymást érintő falfelületeinek adhéziója, pl. összevulkanizálása kívánatos, ez nem minden esetben sziiksé- 90 ges, mert ha pl. a vánkosegység alkalmas módon van a huzatba fogva, a cellák, anyagjuk rugalmassága és hajlékonysága folytán, a rostok számottevő elkopása vagy lazulása nélkül, a párnázósajátságok meg- 95 tartása mellett, hosszú használat után is megtartják eredeti alakjukat és rugalmasságukat. A vánkosegységet más cellaalakokkal is kiképezhetjük. Az 5., 6. és 7. ábrabeli példa 100 szerint a (8) szalaganyagból (50) csöveket készítettünk, pl. azáltal, hogy az anyag egy csíkjának két hossz-szélét átlapolóan (51) összeragasztjuk. Az ilyen csöveket, egymással párhuzamosan, több rétegben 105 rendezhetjük el egymás fölött, mimellett a 6. ábra szerint az egyes rétegek csövei egymást keresztezhetik. Ez esetben is ajánlatos a vánkosegységet már a vulkanizálás előtt összeépíteni úgy, hogy vul- no kanizáláskor a szomszédos rétegek csövei a keresztezési ill. érintkezési pontokon összevulkanizálódnak s ezáltal viszonos helyzetükben biztosíttatnak. A 7. ábra értelmében az egyes csőrétegek közé pl. 115 ugyancsak vánkosanyagból készült sík