109703. lajstromszámú szabadalom • Munkavezetékek, különösen sínnélküli vasútak munkavezetékeinek egyszeres felfüggesztése
Megjelent 1934. évi májn s hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁe SZABADALMI LEÍRÁS 109 703. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Munkavezetékek, különösen sínnélküli vasutak munkavezetékeinek egyszeres felfüggesztése. A. E. G. Union Elektricitats Gesellschaft cég' Wien (Ausztria), mint az Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft berlini cég jog-utódja, A bejelentés napja 1931. évi április hó Il ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 12-ike. Ismeretes különböző potenciálon levő munkavezetékeknek olyan szigetelőkön való felfüggesztése, melyek a kinyúló tartókar és a munkavezeték tartó szerve 5 között függőleges elrendezésűek. Az ismert szigetelőket szilárdan építik be, úgy, hogy a munkavezeték a felfüggesztési pontokon nem mozdulhat el. A munkavezetéknek ilyen merev lefektetése síne-10 ken járó járműveknél, ha az áramot csigával szedik le, szükséges, hogy az áramszedő kisiklását lehetőség szerint elhárítsuk. A merev felfüggesztés hátránya, hogy a munkavezetékekben gyakran 15 fellépő rezgési hullámok a szilárd pontokon megtörnek, ami a vezetéket nagy igénybevételeknek teszi ki, úgy, hogy gyakran a vezeték el is szakad. Láncfelfüggesztésű munkavezetékeknél 20 már ajánlották a szigetelőknek a tartókötél és a munkavezeték közötti elrendezését. Ez esetben a szigetelők nincsenek ugyan a tartódróttal mozdulatlan összeköttetésben, de mindamellett szabad moz-26 gékonyságukat megakadályozza az a körülmény, hogy a munkavezeték harántkötelekkel szilárd kapcsolatban áll, úgy, hogy a rezgési hullámok ennél a kivitelnél is a felfüggesztési pontokon megtör-30 nek. Az említett ismert megoldás szintén síneken futó járművekhez való, amelyeknél a vezeték merev lefektetése célszerűnek mutatkozott, miért is kénytelenek voltak a rezgési hullámoknak a felfüg-85 gesztési pontokon való megtörését eltűrni. Sínnélküli villamos omnibuszok pályáinál a vezeték merev lefektetése nem szükséges, minthogy az áramszedőt amúgy is akként kell elrendezni, hogy a jármű bizonyos, meghatározott körzeten belül tet- 40 szőleges pályán futhasson. A találmány értelmében ezért két vagy töbib, különböző potenciálon levő munkavezetéknek, különösen sínnélküli villamos vasútak munkavezetékeinek, ame- 45 lyeknél a munkavezeték és a harántirányú feszítődrótok, illetőleg a munkavezeték és a kinyiíló tartókar között függően beépített szigetelők vannak, egyszeres felfüggesztéseit úgy képezzük ki, hogy a szi- 50 getelők szabadon mozoghatnak. A munkavezetékben fellépő rezgési hullámok tehát nem törnek meg többé szilárd pontokon és ennek következtében a munkavezetéknek ilyen irányú igénybevétele többé nem lép 55 fel. A mellékelt rajz a találmány szerinti felfüggesztésnek néhány foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra szerint a munkavezetéket a 60 (3) harántkötél tartja, melyet árbocokra erősítünk. Az (1) szigetelőket a (3) harántdrótokon függőlegesen vagy megközelítőleg függőlegesen és szabadon mozgathatóan függesztjük fel. A szigetelők 65 alsó végeihez az áramvezetékeket közvetlenül vagy közvetve erősítjük. A 2. ábra a (4) karon való megerősítést mutatja. Az (1) szigetelőket a (4) karhoz közvetlenül, tehát harántkötél alkalma- 70
