109668. lajstromszámú szabadalom • Beállító skála rádióvevőkészülékekhez

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 109668. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Beállító skála rádióvevőkészülékekhez. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremenezky János R.-T. cég-Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 30-ika. Ismeretes, hogy rá d i óv evők ész ü 1 ók ekn é 1 igen gyakran, alkalmaznak olyan, a készülék hangolóelemének beállítására való skálákat, amelyeken a skála, illetve a 5 hangolóelem különböző állásainak megfelelő állomások nevei fel vannak tüntetve. Az ilyen skálák általában kétféle kivitelűek. Az egyitk kivitelnél a skálákat előre hitelesítik és az egyes állomások neveit 10 előre bejegyzik (benyomtatják), a másiknál pedig a skálára a vétel közben megállapított helyeken az egyes állomások nevével megjelölt indexeket, lovasofcat vagy egyéb jelzőeszközöket szerelnek. 15 Mindkét ismeretes kivitelnek különböző hátrányai vannak. Az első kivitel hátránya az, hogy & készüléket olyan nagy pontossággal íkiell behangolni, hogy emellett gazdaságos szériagyártás alig lehet-20 séges. A másik kivitel hátránya viszont az;, hogy az állomások helyei csak vétel közben állapíthatók meg, tehát az állomásokat egyenként venni íkiell', hogy azoknak jelentkezési helyét megjelöljék. 25 A találmány, szerinti beállító skálává] a jelzett hátrányokat kiküszöbölhetjük és — gazdaságos szériagyártás mellett — az állomások előre bejegyzett jelentkezési helyeinek egyszerű és pontos beállítását 50 érhetjük el. A találmány az, hogy a beállító skála, amely lehet egyenes szalag, körgyűrű, hengerpalást, csonikakúppalást stb., két vagy több részre van felosztva, amely ré$5 szek egymást széleiknél fedik! és egymással szemben eltolhatók. E skálán az egyes állomások jelentkezési helyeit az átlagos gyártási számítások és tapasztalatok alapján előre megállapítjuk és e helyeken a megfelelő állomások neveit feljegyezzük. 40 majd pedig az állomások tényleges jelentkezési helyeit minden egyes skálánál a skálarészek eltolásával utólag beállítjuk. E beállítás után a skálán feljegyzett és a lényeges jelentkezési helyek közötti leg- 45 nagyobb eltérés, e beállítás előtti legnagyobb eltéréshez viszonyítva, kb. annyiszor kisebb lesz, ahány részre a skála fel van osztva, ami a továbbiakból a mellékelt rajz kapcsán könnyen belátható. 50 A rajzon az 1. ábra félkörgyűrűalakú, a 2. ábra pedig hengerpalástalakú beállító skála példaíképeni vázlata. A 3. ábra. a találmány elvét feltüntető 55 diagramm. Az 1. ábra szerinti skála példaképen két (A, B) részre van felosztva. (Az ábrán a két félrésBt érthetőség kedvéért kissé torzítva ábrázoltuk, a valóságban u. i. 60 mindkét félrész egyforma széles.) Tegyük fel, hogy az (A) félrész (I) végpontjánál (V) állomás van feltüntetve, míg a (B) félrész (II) végpontjánál (Z) állomás. Tegyük fel továbbá, hogy a skála (I) 65 pontját a (V) állomás jelentkezési helyére pontosan beállítottuk, míg a (Z) állomás beállításánál azt tapasztaljuk, hogy ez állomás tényleges jelentkezési helye a skálán feltüntetett helytől 5°-kal 70 eltér. Ha feltételezzük, hogy az állomásoknak a skálán feltüntetett jelentkezési helye és azoknak tényleges jelentkezési helye közötti szögeltérés a skála kerületéhez viszonyítva az (I) ponttól a (II) pon- 75 t-ig lineárisan változik, akkor e szögeltérések változása olyan diagrammbari, amelynek (x) tengelyére a skála lefejtett