109667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok lekötésére kisülési edényekben

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSlö SZABADALMI LEÍRÁS 109667. SZÁM. — VIX/g. OSZTÁLY. Eljárás gázok lekötésére kisülési edényekben. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. í^jpest. A bejelentés napja 1932. évi december hó 6-ika. A találmány eljárás gázok lekötésére kisülési edényekben az, ezen edényekben előállított bárium segélyével, melynek lényege az, hogy a báriumot az edényben az 5 eddig" ismeretesnél előnyösebb úton állítjuk elő. Báriumnak vegyületeiből való előállítása kisülési edények belsejében és pedig akár szivattyúzásuk közben, akár lezárá-0 sufc után, gázlekötési, gáztisztítási és egyéb célokra már ismeretes és erre a célra különféle módszereket ajánlottak. Ismeretes például hevítéskor bomló vegyületek, mint pl. a báriuanazid, baszná-5 lata, valamint a bárium oxidjának, bizonyos halogénvegyületeinek, valamint egyéb vegyületeinek redukáló anyagok segélyével történő megbontása, melynél a reakció egyik termékeként fémbárium ke-0 letkezök. A találmány ez utóbbi eljárás tökéletesítése és abban van, hogy a gázok lekötésére való fémbáriumot a kisütőedény belsejében, annak szivattyúzása közben, vagy 5 lezárása után, báriumfluoridnak (BaF2

) magnéziummal vagy alumíniummal való hevítése útján állítjuk elő. A hevítéssel előidézett reakciónak a fémbáriumon kívül keletkező egyéb termékei, az alumi-3 niumfluorid vagy magnéziumfluorid, a kisülési edény, például rádiócső, szokásos működési hőmérékletén számbiavehető gőznyomással nem rendelkeznek, ami előnyösen különbözteti meg a találmány szeörínti eljárást azoktól az eljárásoktól, melyekben a bárium előállítására a bárium egyéb halogénvegyületei nyernek alkalmazást. A találmány szerinti eljárás egy másik ) előnyös jellegzetessége az, hogy a bárium előállítására használt fenti reakció hőfogyasztással jár, tehát annak lefolyása a hevítéssel szabályozható. A találmány szerinti eljárásnak azon eljárásokkal szemben, melyekben a bárium előállítása 45 báriumoxid redukálása útján történik, az a lényeges előnye, hogy a foganatosításához való reakciókeverék, melyet célszerűen fenti anyagok finom porának öszszekeverésével állítunk elő, akár a fel- 50 hevítendő fémlemez mélyedésébe, akár pasztilla alakjába sajtolva, akár (kis fémtartályokba töltve, korlátlan ideig eltartható, anélkül, hogy azt a levegőben jelénlévő nedvesség vagy széndioxid megtá- 55 madná, ellentétben a báriumoxiddal, melyet a levegő behatása ellen paraffinolajbevonattal k)ell megvédeni. Mindezen előnyei folytán a találmány szerinti eljárás igen megbízható és kényelmes gyár- 60 tást tesz lehetővé. A találmány szerinti eljárás foganatosítását alantiakban egy példában részletesen ismertetjük. Példa. 65 100 g finomra örölt báriumfluoridot 12 g aluminiumporral jól összekeverünk és az elegyből a szükséges mennyiséget, pl. normális rádiócsövekhez 0.2 g-ot, egy nikkellemez közepén elkészített mélyedésbe 70 besajtoljuk. Ha ehhez a pasztillázógépeknél szokásos nyomást alkalmazzuk, a reakciókeverék külön kötőanyag alkalmazása nélkül is olyan szilárdságot vesz fel és a mélyedésbe annyira beleszorul, hogy 75 a lemezt a kisütőcső elektródaállványára a szokásos módon ráhegeszthetjük, anélkül, hogy róla a reakciókeverék lehullana. Ezután az állványt az üvegburába befor-