109649. lajstromszámú szabadalom • Termodinamikai eljárás energia tárolására

- 3 — dozó hőmérsékleteihez vezet; ha az alsó tároló tartalmát, pl. 80°-ról 50 és 60° között ingadozó hőfokra hűtjük le, úgy e különbözőképpen felmelegedett vízmenyj nyiségek egymással keverednek, minthogy melegebb és hidegebb rétegek egymáson átjárnak. Ama kiszorító elvnek veszélyeztetése, amely szerint a tárolónak dolgoznia kell, nem következik be akkor, ha az ) alsó tárolóhőmérséklet ingadozása az egész hőmérsékletkülönbséghez viszonyítva nem válik túl naggyá. Az ehhez szükséges töltőfolyamatot az alsó tárolóból való vízkeringésnek oly szabályozásával i foganatosítjuk, hogy az előírt véghőmérsékletet, a megadott 80°-os példa szerint, ismét elérjük. Magától értetődik, hogy az utóbb említett elv a töltés kezdete és vége közötti, 1 változó hőmérsékletmagassággal is egyesíthető. Minthogy a felhalmozó eljárásnál a veszteséghő a folyamaton belül marad, ennélfogva bizonyos kifelé való hőelvezetésnek kell végbemennie. Ez akként foganatosítható, hogy a gőz egy részét külön turbinarészben az alsó tároló hőmérséklethatára alá, a környezet hőmérsékletéig' kiterjesztjük és pl. kondenzátorban lecsapatjuk, amint azt a 3. ábra szemlélteti. Itt (a) a hozzákapcsolt turbinarész, melyhez a (K) kondenzátor és (KT) hűtőtorony csatlakozik. E berendezést szintén azzal lehet a kiürítőteljesítménynek és ezzel egyúttal a gőzviszonyoknak szabályozására igénybevenni, hogy a hozzátartozó turbinarészt csak a csekély hőesés idejére kapcsoljuk be, ami a turbinát a gőzmenynyiségek tekintetében tehermentesíti. E hozzákapcsolás arra is használható, hogy a csúcsteljesítményt növelje, amivel a turbina többi része megfelelően kisebbedik. A lekapcsolás egyszerű módon azzal foganatosítható, hogy a veszteséghőhöz alkalmazott külön kondenzátorhoz való hűtővízbevezetést elzárjuk. Az energiafelhalmozás hatásfokát és a tárolók nagyságát azzal fokozhatjuk, hogy túlhevítő tárolást alkalmazunk, amikor is a túlhevítési hőt akár idegen forrásból, akár a kompressziófolyamatból vételezhetjük el. A túlhevítős tárolását célszerűen akként foganatosítjuk, hogy magas forrpontú folyadékba gőztől átjárt csőkígyókat merítünk, amelyeket a gőz a töltés és kiürítés alkalmával egymással ellenkező értelemben jár át, vagy pedig akként, hogy a magasforrpontú folyadékot megfelelő gőzkígyórendszer körül szivattyúzzuk, 60 még pedig a töltésnél és kiürítésnél egymással ellenkező értelemben (3. ábra), ahol is az ismét kiszorító tárolóul szerkesztett (U'S) túlhevítőtároló tartalmát a (Pul) szivattyúval kívül, az (Ul) túlhevítő cső- 65 kígyórendszere körül szivattyúzzuk. Ha e berendezésnél, a felső tároló kiürítése alkalmával egyenletes túlhevítést alkalmaznánk, akkor a gőz a felső tároló kiürítésénél csökkenő nyomásoknak meg- 70 felelően különböző hőmérsékletekkel távozna a turbinából és esetleg még túlhevítést kapna. Ez okból a találmány szerint a túlhevítő tároló tartalmát is egy munkaszakasz alatt egy izben átalakítjuk és így 75 annak a munkaperiódus kezdetén és végén különböző hőmérsékleteket adunk. Ennek elérése végett a kompresszort a töltőperiódus alatt változó hűtéssel (befecskendező vagy felületi hűtéssel) mű- 80 ködtetjük úgy, hogy a felső tárolóban uralkodó nyomás növekedése arányában a hőmérsékletek mindig magasabbakká válnak. A kompressziós túlhevítéssel való töltő- 85 sen kívül a túlhevítő tárolót közvetlenül, villamos fűtőellenállásokkal is tölthetjük, amikor is ez utóbbiakat az egész felvett teljesítmény szabályozására használjuk. A kompresszor-teljesítmény szabályozá- 90 sának további ismeretes módja a szívófojtás, melyet valamennyi fentemlített szabályozó eljárással összefüggésben alkalmazhatunk. A szívófojtás azonban igen sok fokozatú kompresszornál annyiban 95 bizonyos nehézségekkel jár, amennyiben a többfokozatú kompresszor (Q) (H) vonala igen meredek lefolyású és ennek következtében a szívófojtásnak a teljesítmény felvételére csak aránylag csekély 100 befolyása van. A szívófojtás hatása azonban azzal fokozható, hogy többfokozatú kompresszornak laposabb karakterisztikát adunk, még pedig oly módon, hogy az egyes hengerek közé aránylag kis vizátor- 105 lót iktatunk, amelyben gőz lecsapódása vagy fejlődése mehet végbe, amivel az egymásután kapcsolt hengereknek szigorú mennyiségi függőségét csökkentjük és a kevesebb fokozatú kompresszorok karak- 110 terisztikájához közeledünk. Szabadalmi igények: 1. Termodinamikai eljárás energia tárolására, melynél egy alsó tárolóból, hő-