109637. lajstromszámú szabadalom • Álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére

Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109637. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére. Stettiner Chamotte-Fabrik Actien-Gesellschaft, vormals Didier cég- Berlin-Wilmersdorf. Pótszabadalom a 108134. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi május hó 3-ika. A törzsszabadalomban tüzelőanyagok hőkezelésére való álló kemencét ismertettünk, melynél a desztilláló tér vagy terek függélyes tengelye olyan egyszerés vagy 5 többszörös törésű, hogy a betöltött anyag oszlopának függélyes irányban nincs összefüggő metszete. Ez a kiképzés arra való, hogy az anyag hőkezelését magas álló kemencékben megkönnyítsük, mint-10 hogy magas tüzelőanyagoszlopoknál hátrányosan hatottak a tüzelőanyagoszlopok alsó részeit terhelő nagy nyomások. A törzsszabadalom szerint a kemence fűté| sét vagy öblítőgázokkal végezzük belülről, 15 vagy pedig a szokásos módon közvetve kívülről, ahol is az öblítőgázokat a desztilláló kamráknak a megtört kemence-metszetet létesítő beépítményein át vezetjük be. 20 Kitűnt már most, hogy a törzsszabadalom szerinti kemence még élőnyösébb módon tartható üzemben, ha egymással párhuzamosan belső és külső fűtés érvénye-Sül. A törzsszábadalom szerinti kemence 25 szóbanforgó továbbképzése tehát olyan álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére, melynél a belső fűtéssel egyidejűleg külső fűtést is alkalmazunk. Ezt a fűtési módot a találmány szerint célszerűen a desztil-50 láló kamra beépítményeinek olyan méretezésével érjük el, hogy a ferde csúsztató felületek, melyek alatt az öblítőgázt bevezetjük, fűtőfelületként működjenek. Evégből a fűtőfelületeket aránylag nagyra 55 kell kiképezni, mert a gázok és az anyag között a hőmérsékletesés csak csekély. Ezenkívül a beépítményeket hatásos külső hévítés céljából, vagyis, hogy a forró gázok a beépítmények belsejéből kiindulva hassanak az anyagra, az ismert hőátviteli 40 szabályoknak megfelelően kell kiképezni, tehát a beépítmények falvastagságait és a gázok átáramlási harántmetszetét akként kell megszabni, hogy a lehető legjobb hőátvitelt kapjuk. 45 A fűtőfelületet előnyös módon úgy is növelhetjük, hogy az öblítőgáz bevezetésére való beépítmények alsó felületén tükörképszerűen további beépítményeket alkalmazunk, átlyukasztott ferde felületekkel. 50 Ekként a beépítmények átáramlási harántmetszetét és ezzel a hasznos felületet is megkettőztük; a külső fűtés lényegileg a felső csúsztató felületeken át történik, míg a belső hevítéshez való gázok az alsó ferde 55 felületek nyílásain áramlanak át. Annak megakadályozására, hogy az öblítőgázok a beépítményeket az alsó kivezető nyílásokon át elhagyják anélkül, hogy a beépítmények felső csúsztató felü- 60 leteit hatásosan fűtenék, a találmány szerint az egymáshoz képest tükörképszerűen elrendezett beépítmények között válaszfalat alkalmazunk, melyben, egész hossza mentén, szabályozható nyílások vannak. 65 Ekkor az így képezett felső csatornába beáramló öblítőgázokat, a csatorna hossza mentén a kívánt módon elosztva, az alsó csatornába és ebből a betöltött anyagba vezethetjük. 70 Ha a beépítmények nagyon hosszúak, akkor nehéz az öblítőgázokat a valaszfal fentebb ismertetett elrendezése mellett a beépítmények egész hossza mentén elosztani. Eb'ben az esetben az egymáshoz vi- 75 szonyítva tükörképszerűen elrendezett be-