109621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására

A műgyanta puhítására a kész, de még olvadt műgyantákba bitument, még' pedig célszerűen fenoltartalrm'i bitument, mint pl. kátrányokat adagolunk. f> A műgyantát akár közvetlenül, akár pedig töltőanyagokkal keverten előnyösen préseléssel, tömöríthetjük. A kiindulási anyagok minőségének és mennyiségének alkalmas megválasztásaid val, valamint a gyártási feltételek, különösen a hevítés idejének és magasságának változtatásával sikerül a legkülönfélébb minőségű és tulajdonságú műgyantákat előállítani. Mindnyájukat azonban meg 15 lehet olvasztani, amivel a felhasználási lehetőségek igen sokoldalúak lehetnek. A műgyanták olvadási pontjai 30—200 C°-ig változhatnak. A kapott műanyagok, gumi, gyanta, viaszszerűek, plasztikusak 20 vagy elasztikusak, puhák vagy igen kemények is lehetnek. Megolvasztva vagy szerves oldószerekben oldva, pl. papiros, rostanyagok impregnálására, bevonatokra, útépítési célokra igen alkalmasak. Előállítás hatunk belőlük pl. építőtesteket, szerszámrészeket, vasúti talpfákat, bútorokat, töltőanyagok hozzáadásával vagy anélkül. A műgyantát préseléssel, öntéssel vagy pedig mechanikai megmunkálással alakít-30 hatjuk. Tetszőleges töltőanyagokat, kiváltképen szerves töltőanyagokat, mint pl. falisztet, rostosanyagokat, továbbá aszbesztet, cementet, fémbetéteket ágyazhatunk be a megolvadt vagy pedig gyúrható álla-35 potú műgyantába. A műgyanták kémiai behatásoknak igen jól ellentállanak. A legtöbb még a tömény fluorsavnak is ellenáll. Vízben oldhatatlanok és ezért kiváló szigetelőanyagok. 40 Különösen feltűnő a termikus elaszticitásuk. fgy pl. egyes termékek még 0 C°-on is duktilisek, ami az aszfaltoknál és a petróleum-bitumeneknél tudvalevően nem fordul elő. Az egyes alkatrészek keverési 45 arányának változtatásával az ismert fenol műgyantáknál fellépő fenolszagot teljesen eltűntethetjük. A kiindulási anyagok mennyiségi viszonyaira vonatkozóan megjegyezzük, hogy 50 az egész reakciós tömegnek legalább 5%-a fenolszerű anyagokból álljon. Általában a íenolanyagok ós növényi olajok viszonya olyan legyen, hogy 5—95%-nyi fenolra 95—5%-nyi növényi olaj jusson. A kénsav 55 mennyisége a fenol-növényi olaj mennyiségének legalább 5%-át, de legfeljebb 40%-át tegye ki. A bitumen mennyisége az alkalmazott kénsav mennyiségéhez viszonyítva legalább kétszerannyi menynyiségű legyen. A bitumen mennyisége 60 ne legyen több, mint a fenolok és növényi olajok tízszeresse. A töltőanyag adagolható mennyiségének csak a műgyanta felvevőképessége szab határt. Az új eljárás gazdaságos kiviteli szem- 65 pontjából különösen fontos, hogy olyan tisztaságú melléktermékek adódnak, mint aminőket technikai folyamatokban csak igen ritkán kaphatunk. Különösen áll ez a termelt kéndioxidra, melyet olyan nagy 70 koncentrációval kapunk, hogy annak folyósítása vagy kontakt eljárás szerinti kénsavvá való feldolgozása minden különösebb nehézség nélkül lehetséges. A gázfejlődési periódusban elillanó fenolok és 75 szénhidrogének aránylag tiszta termékek, melyeket egymástól és a kénessavtól, pl. frakcionált desztillálással különíthetünk el ós tovább dolgozhatunk fel. Példák: gg 1. 150 g lenolajat keverés közben 180 C° ra hevítünk és lassan 1000 g barnaszénkátránnyal, melybe előzően 150 g tömény kénsavat adtunk, keverjük el. A hőmérsékletet állandó keverés közben emel- 85 jült. 150 C° körül erős gázfejlődés, különösen kéndioxid fejlődés és habzás következik. A reakció folyamán le nem kötött, tehát felesleges fenolalkatrészek, 180 C° körül kezdenek desztillálni. Az elillanó gg gázokat összegyüjthetjük, tisztíthatjuk, folyósíthatjuk, az átmenő fenol- és szénhydrogénalkatrészeket pedig frakcionálhatjuk. 250 C° körül megszűnik a gázfejlődés; legalább is az SO2 gázok fejlő- 95 dése. 275—280 C° körül a reakciós tömeg hirtelen homogén anyaggá alakul. A hevítést azonnal abbahagyjuk, nehogy a hőmérsék további emelkedésével a már kész műgyanta elbomoljon. Az anyagot le- n eresztjük. A kapott műgyanta fizikai tulajdonságai a következők: Lágyulási pont Ring és Kugel szerint 61 5 C0 Lágyulási pont Kraeirier-Sarnow K szerint 41.5 C° Cseppenési pont Ubbelohde . . 64.4 C° Cseppenési pont és a Kraemer-Sarnow-féle lágyulási pont közötti különbség 23 C° 1 Penetráció 25° G-nál .... 12.5 mm Duktilitás 25° C 101 cm Duktilitás 0° C 0.5 cm Lobban ási pont 235 C° Oldhatóság benzolban, kloro- 1 formban 99.5Vo* Fenol szaga nincs és vízben oldhatatlan.