109621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására

Megjelent 1 i)34. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^jgggm SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 109621. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás műgyanták előállítására. d'Antal László igazgató Budapest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 3-ika. A találmány eljárás műgyanták előállítására, mely eljárást hulladékanyagok felhasználásával és értékes melléktermékek egyidejű termelésével igen gazdaságosan 5 tudunk végrehajtani. A találmány értelmében fenoltartalmú anyagokat és növényi olajokat, zsírokat, zsíros olajokat, zsírsavakat és ehhez hasonló anyagokat, egyenként vagy ezek ke-10 verékét bitumen jelenlétében kénsavval, vagy kénsavat tartalmazó anyagokkal homogén anyag keletkezéséig hevítünk. A kénsav valószínűleg oxidáló] ag hat úgy a fenoltestekre, mint a növényi olajokra, 15 melyek egymással is reakcióba lépnek, polimerizálódnak, mindenesetre mélyreható változáson mennek át. A jelenlevő bitumen védőhatást fejt ki és a reakcióban résztvevő szerves anyagok túlságos 20 elroncsolódását megakadályozza. Ez okból a fenoltartalmú anyagokat, vagy a növényi olajokat vagy ezek keverékét még a kénsav hozzáadása előtt keverjük bitumennel és egyéb a reakcióban résztvevő 25 anyagokkal. Kénsavtartalmú termékek felhasználásakor ez az elővigyázati rendszabály nem okvetlenül szükséges. A hevítés folyamán az alkalmazott alapanyagok minősége szerint változó hőmérsékleti , határok, többnyire 120—300 C° között, gázok és gőzök fejlődnek, melyek főleg kéndioxidból, alacsonyan forró szénhidrogénekből és fölös mennyiségben jelenlevő fenolokból állanak. 35 A találmány értelmében a gázfejlődési periódus alatt, mely a homogén anyag képződését megelőzi, csökkentett 1 atm.nál kisebb nyomáson és e periódus után még célszerűen légköri nyomásnál nagyobb 40 nyomáson dolgozunk. Ily módon a reakció lefolyása sima és gyors és a végtermék minősége pedig jó lesz. A gázfejlődési periódus alatt elillanó gázokat és gőzöket a találmány értelmében felfogjuk és az egyes alkatrészeket 45 frakcionált desztillálással szétválasztjuk. Az ily módon kapott melléktermékeket az eljárás folyamán közvetve vagy közvetlenül ismét felhasználhatjuk. Fenolanyagokként nyers fenolokat vagy kreozotokat 50 alkalmazunk, de használhatjuk ezeket az anyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó bitumenes termékeket, pl. kőszén-, barnaszén-, lignit-, fa-, kátrányokat vagy kátránytermékeket, továbbá fenoltartalmú 55 földi gyantákat és olajpalatermékeket. Ezzel a műgyanta előállításokban a fenolnak a többi kísérőalkatrészektől való szokásos megtisztítása itt elmarad, mi az előállítást egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. g0 A növényi olajok közül alkalmasak a száradó olajok, pl. lenolaj, faolaj, napraforgóolaj, kiváltképpen azonban a zsíros olajok és zsírok, mint pl. repceolaj. Használhatók továbbá avas olajok és zsírok is, 65 azonkívül a növényi olajok savas íinomítási maradékai. A találmány értelmében kénsavtartalmú anyagokként az ásványi olajok, kátrányok és kátrányolajok finomításakor keletkező 7q savgyantákat használhatjuk, melyek nagy mennyiségben előálló igen csekély értékű mellektermékek. A műgyanta fizikai tulajdonságainak, keménységének, szilárdságának, szívósságának a beállítására, célsze- 75 rűen a gázfejlődcsi periódus után kondenzáló anyagokat, mint aldehideket, szikkatívokat, növényi gyantákat, gyantaolajokat, vagy ilyen anyagokat tartalmazó hulladékanyagokat adhatunk. 80