109620. lajstromszámú szabadalom • Betű- vagy jelalakú elektromos világítócső

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109620. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Betű- vagy jelalakú elektromos világítócső. Patent Treuhand-Gesellschaft für elektrische Gllihlampen m. b. H. cég Berlin (Németország1

). A bejelentés napja 1933. évi április hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 25-ike. Betű- vagy jelalakúra hajlított elektromos világítócsöveknél a jeliképző üvegcsőrészek összekötését létesítő üvegcsőrészeket és az elektródák csatlakoztató csőrészeit 5 láthatatlanná kell tenni. Ez eddig többnyire úgy történt, hogy ezeket a nem jeliképző üvegcsőrészeket vagy fényt át nem eresztő színezéssel látták el, vagy pedig addig hajlították vissza, hogy közéjük és a jelképző 10 üvegcsőrészek közé a jeleket nem képező üvegcsőrészeket elfedő paizslemez vagy ugyanolyan betű- vagy jelalakúra képezett alátét- vagy tartótestek helyezhetők el. A jeleket nem képező üvegcsőrészek 15 láthatatlanná tételének nehézségei természetesen a csőátmérővel' növekednek, amiért is eddig rendszerint megelégedtek azzal, hogy 10—25 mm. átmérőjű csöveket alkalmaztak, habár nagyobb csőátmérők al-20 kalmazásánál a csövek alacsonyabb gyújtási- és égési feszültsége folytán ugyanolyan üzemi feszültségen és ugyanolyan transzformátorokkal sokkal hosszabb csöveket lehetne működtetni. 25 A találmány a jeleket nem képező üvegcsőrészek láthatatlanná tételének nehézségeit messzemenően csökkenti és egyidejűleg lehetővé teszi, hogy a magassághoz képest nagyon nagy átmérőjű csöveket, pl. 30 50—60 cm. magasságú jelekhez 40 mm. vagy annál nagyobb átmérőjű csöveket alkalmazhassunk. E célra a találmány szerint a betű- vagy jelalakúra hajlított elektromos világító-35 csövek valamennyi, jeleket nem alkotó üvegcsőrésze, tehát mind a jelképző üvegcsőrészak közötti összeköttetést létesítő, célszerűen hátrahajlított üvegcsőrészeknek, mind az elektródák csatlakoztató csőrészei kisebb csőátmérőjűek, mint a jelképző 40 üvegcsőrészek. A szándékosan vékonyabban kiképezett, jeleket nem képező üvegcsőrészek következtében a betű- vagy jelalakú világítócső elhelyezésére való egész terület csökken és elérjük, hogy azoknak 45 a jeleket képező üvegcsőrészei aránylag nagy átmérőjük ellenére a világítócső mögött lévő faltól vagy más felülettől nem' állnak feleslegesen, el. Mivel az új világítócsőnél a jeleket nem képező üvegcsőrészek 50 kisebb átmérőjük folytán már magukbanvéve kevésbé feltűnőek, sötét színezéssel könnyebben tehetők láthatatlanokká és könnyebben helyezhetők el a jelképző üvegcsőrészek üreges alátétében. Ezzel továbbá 55 az alátét mélységét csökkentjük, ami az egész világítócső által keltett benyomás szempontjából előnyös. A találmány különösen előnyösen alkalmazható a reklámiparban javarészt hasz- 60 nálatos betű- vagy jelalakú, 50—60 cm. magasságú világítócsövekhez. Ily világítótelepeket tudvalevőleg eddig csupán 10—25 mm. átmérőjű világítócsövekkel lehetett előállítani, mivel nagyobb átmérőjű cső- 65 vek alkalmazásánál üvegtechnikailag az egész cső számára rendelkezésre álló kis helyen a jelképző üvegcsőrészeken kívül a jeleket nem képező összekötőcsőrészeket és az elektródák csatlakoztató csőrészeit 70 elhelyezni nem lehetett. A találmány értelmében ilyen, 50—60 cm. minimális magasságú, betű- vajgy jelalakú világítócsöveknél a jelképző üvegcsőrészek 40 mm. vagy annál nagyobb át- 75 mérőjűek, ellenben a jeleket nem képező üvegcsőrészek mintegy 10—25 mm. átmérőjűek lehetnek. Az így kiképezett világító\ 'i.