109617. lajstromszámú szabadalom • Folyadékkeringéses folyadékmelegítő

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI MWmm SZABADALMI BIEÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 109617. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Folyadékkeringéses folyadékmelegítő. Lukács Ernő tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 23-ika. A találmány folyadékkeringéses, vagyis olyan folyadékmelegítő, melynél a hevítendő folyadékot a folyadéktartályban és a vele kapcsolatos fűtőszerkezeten keresz-5 tűi, a fűtőszerkezetben fejlesztett hő hatása alatt keringésben tartjuk, ami által a folyadék fokozatosan felmelegszik. Ilyen szerkezeteket különösen fürdővíz melegítésére használnak olyankor, ami-0 kor vízvezetéki víz nem áll rendelkezésre. Ezeknél a szerkezeteknél a fürdővizet a fürdőkádba töltik és a fürdőkáddal kapcsolatos kályha útján, melynek kettős köpenyében a víz kering, melegítik fel. A b kályha kettős köpenye a fürdőkáddal két csőtoldat útján közlekedik, melyek egyike, melyen át a hidegebb víz a kályha kettős köpenyébe lép, a kád feneke felett torkollik be, míg a felmelegített vizet a ) kádba vezető csőtoldat a víziszin alatt torkollik a kádba. Az ismert szerkezeteknél, mint említettük, a víz felmelegítése a kályha kettős köpenyében történt, ami kedvezőtlen hőkihasználás hátrányával í járt. A találmány értelmében a tüzelőanyagnak lényegesen jobb kihasználását érjük el és a melegedési folyamatot meggyorsítjuk azáltal, hogy a folyadékkeringíető 1 rendszert a kályha fűtőterében rendezzük el. Ez a rendszer célszerűen, szintén a jobb hőkihasználás érdekében, kígyócsőből áll, melynek felső vége a meleg folyadékot a folyadéktartályba átvezető i csőtoldattal kapcsolatos, a fűtőtér keresztmetszetét a kerületen hézag hagyásával kitöltő tartályba torkollik. Az említett tartály alkalmazása folytán a füstgázok hosszabb út megtételére kényszerülnek, ami szintén melegük jobb kihasz- 40 nálásához vezet. A mellékelt rajz a találmány szerinti folyadékmelegítő példaképem foganatosítási alakját fürdővíz melegítésére való alkalmazásában, függőleges metszetben 45 részben elölnézetben tünteti fel. Az (1) kályha a (2) fürdőkáddal magában véve ismert módon a (3, 4) csőtoldatok útján kapcsolatos, melyek közül a (3) csőtoldat a hidegebb vizet vezeti a kály- 50 hába, míg a (4) csőtoldaton át, mely a kádban levő vízszin alatt torkollik ki, a felmelegített víz a kádba tér vissza. Az (1) kályha az (5) tüzelőajtóval, a (6) tüzelőrostéllyal és a (7) kürtővel van el- 55 látva. A találmány értelmében a (3) csőtoldathoz a (8) cső csatlakozik, mely célszerűen spirálmenet alakjában van kiképezve és melynek felső vége a (9) tartályba torkol- 60 lik. A (9) tartály az (1) kályha terének keresztmetszetét köröskörül vagy megszakításokkal a (10) hézag meghagyásával tölti ki, úgy, hogy a füstgázok csak kerülő úton juthatnak a tűzfészektől a (7) 65 kürtőbe. Mint a rajziból látható, a (9) tartály feneke célszerűen ferde elrendezésű és pedig a (4) csőtoldathoz való csatlakozástól a (8) esőhöz való csatlakozás felé lejt. 70 Ezáltal elérjük, hogy a termoszitfonlhatással működő szerkezetnek ott, ahol a (9) tartály a (4) csőtoldathoz csatlakozik, határozott legmagasabb pontja van, ami lég- vagy gőzbuborékoknak a (9) tartály- 75 ban való megakadását lehetetlenné teszi. A rajzból továbbá az is látható, hogy a (9) tartály feneke és fedele (esetleg ezek-