109609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés filmeknek visszaadására
— 2 — lyét eredményvonallal jelöltük. Hogy a film pontos vezetését érjük el, előnyös a (6) és (30) hengereket egymástól lehetőleg kis távolságra elhelyezni, azaz az 5 edény hosszát csak olyan nagyra választani, ami a sugárnyaláb akadálytalan átlépéséhez szükséges. Amint az a bevezetésben már említett szabadalomból ismeretessé vált, előnyös 10 lehet a film letapintásánál csak olya a hullámhosszú fényt alkalmazni, amely iránt a fényképészeti réteg érzéketlen, hogy ily módon a csak előhívott, de még nem rögzített filmet az utólagos elsötétü-15 lésektől megvédjük. Ezt egyszerű módon úgy érjük el, hogy a folyadékhoz festőanyagokat adunk, amelyek a fényképészeti réteget elsötétítő fényt elnyelik. Míg rendes, szárított filmeknek távolba-20 látási célokra való átvitelénél többnyire lökésszerűen továbbító mozgóképvetítő berendezéseket alkalmaznak, a találmány szerinti eljárásnál előnyösebb a filmet folytonosan továbbítani, mimellett a szét-25 bontó berendezés csak az egyik koordináta mentén (a film mozgására merőlegesen) tapint le. A Nipkow-tárcsa letapíntó nyílásai ekkor, pl. a forgástengellyel központos körön feküdhetnek, vagy többélű 80 tükörkereteket alkalmazunk, melynek minden tükröző felülete párhuzamos a forgástengellyel. Ily módon nemcsak a nedves állapotban alakját könnyen megváltoztató filmet kíméljük, hanem a fo-35 lyadék belsejében elhelyezendő .továbbítóberendezéseket is leegyszerűsíthetjük. Minthogy a legtöbb esetben célszerűtlen kapcsolórószeket, mint pl. fogaskerekeket, láncokat stb. a folyadék belsejében elhe-í 40 lyezni, előnyös pl. a 3. ábrán felülnézetben és a 4. ábrán oldalnézetben feltüntetett berendezést alkalmazni. Ennél a megoldásnál csak a (11) filmet, továbbító (12) ás (13) dob van a (14)-ig 45 folyadékkal megtöltött (15) edényben. A (12) és (13) dobok tengelyeit függőlegesen fölfelé kivezetjük az edényből, úgy hogy a szükséges kapcsoló-, illetve hajtóelemek a folyadékon kívül foglalnak helyet. 50 Hogy a film kényelmes be- és kivezetését érjük el, azt a (15) edényben 90°-kal elfordítjuk, úgy hogy a (16) és (17) továbbító hengerekre fölfekszik. Minthogy az edény szükségképpen meglehetősen 55 vastag, viszont a fény átlépésének helyén a folyadékréteget vékonyra kell választanunk, amint a 3. ábrán felülnézetben látható két kúpos (IS) és (19) tölcsér van a (15) edény falaiba beépítve és ezeknek a tölcséreknek elülső végén egy-egy 60 vízmentesen szerelt (20) és (21) üveglemez van, melyek tehát a (15) edény részei. Ez utóbbiak között átmenő (11) filmet a (22) gyűjtőlencsén át világítjuk meg és a film képéit a (23) tárgylencsével 65 a szétbontó berendezésié vetítjük. Hogy a film kifogástalan továbbítását tegyük lehetővé, ezenkívül előnyösen vezető szánt alkalmazhatunk a film oldalirányúi lebegésének megakadályozására* 70 Hogy a. film felvétele és leitapintása közötti időt lehetőleg megrövidítsük, gyakran célszerű a filmet az előhívófürdőben letapintani, vagyis a (15) edényt előhívó folyadékkal megtölteni. Akkor természe- 75 tesen a (16) és (12) dobok közötti filmdarab hosszát valamivel nagyobbra választjuk. Természetesen lehetséges adott cselben a (20) és (21) üveglemezeket lencsékkel helyettesíteni, hogy pl. a 3. éiti- 80 rán látható berendezésnél lehetőleg sok fényt bocsássunk át a filmen úgy, hogy a (22) gyűjtőlencsét a (23) tárgylencsére vetítjük. Eddig mindig arról volt szó, hogy a 85 folyadékréteget határoló üveglemezeket párhuzamosan helyezzük el. Minthogy a szótbontó berendezés és a film között a sugármeneitnek lényegileg optikailag kifogástalannak kell lennie, mindenekelőtt 90 arra kell ügyelnünk, hogy a 3. ábrán látható (11) film és a (23) tárgylencse felőli (21) üveglemez közötti folyadékróteg lényegileg állandó vastagságú legyen. Hogy a film másik oldalán lévő folyadék- 95 réteg, amely a sugármenetben a (22) gyiijtőlencserendszer és a fotocella között, van, ugyanennek a követelménynek eleget tegyen, már nem ennyire fontos, minthogy itt csupán a film egyenletes 100 kivilágítására, illetve arra kell ügyelnünk, hogy a filmen átengedett fényáramot a fotocellához vezessük. Ha tehát az előbbiekben állandó vastagságú folyadékrétegről beszéltünk, ez lényegi- 105 leg csupán arra a folyadékrétegre vonatkozott, amely a vetítő optikai sugármenetben van elhelyezve. Leírásunkban a találmány szerinti eljárásnak filmek távolbalátási átvitelénél no való alkalmazását helyeztük előtérbe, azonban más alkalmazása is lehetséges, ha pl. a filmet tisztán optikai úton adjuk vissza, hogy pl. közvetlenül filmfelvétel után vagy másoló-eljárás után a negatí- 115 vot. illetve pozitivot megitélhessük és felülvizsgálhassuk.
