109607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz folytonos előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109607. SZÁM. — 11/e. OSZTÁLY. Eljárás vizgáz folytonos előállítására. I. G. Farbenindustrie Actiengresellschaft cég- Frankfurt a/M. Pótszabadalom a 107159. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentés napja 1933. évi március hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 16-ika. A törzsszabadalom eljárást ismertet, mely szerint vízgázt folytonosan oly módon állítunk elő, hogy barnaszenet vagy barnaszénkokszot 900—1500 C°-ra túlhe-5 vített vízgőz hatásának teszünk M. Emellett más folytonos eljárásokkal szemben a vízgázfolyamat hőszolgáltatását kizárólag a túlhevített gőz érezhető melege adja. 10 Azt találtuk, hogy vízgáznak a törzsszabadalom szerinti folytonos előállítása még 900 C° alatti gőzhőmérsékleteken is gazdaságosan lehetséges, ha olyan barnaszeneket vagy ezek kokszát alkalmazzuk, 15 amelyek különösen nagy reakcióképességükkel tűnnek ki. Ehhez nem szükséges a barnaszenet — mint ezt már ajánlották — különleges, a reakcióképességet fokozó előkezelésnek alávetni, sőt, azt 20 találtuk, hogy sok barnaszén, illetve a szokásos módon ilyenekből kapott őskoksz (Sohwelkoks) ezt a reakcióképességet már eleve mutatja. Ilyenek elsősorban az alkáiisókban dús barnaszenek, 25 amilyenek Középnémetországban sok helyen előfordulnak. Eddig éppen ezeknek a sótartalmú barnaszeneknek elgázosítása járt a legnagyobb nehézségekkel, minthogy a hamu 30 sóalkatrészei már kb. 900 C°-on, tehát igen alacsony hőmérsékleten kezdenek kiizadni és a hamu zsugorodását idézik elő, ami, a salakképződéshez hasonlóan, a generátor üzemében zavarokat idéz elő. 35 Ennélfogva a sótartalmú barnaszeneket eddig elgázosításra még nem alkalmazták. Az új eljárással ezeket a szeneket is üzembiztos módon lehet elgázosítani, minthogy azok természetes reakcióképessége 900 C°-nál alacsonyabb, így pl. í0 800—850 C°-nyi hőmérsékletek alkalmazását is megengedi. Eközben oly gáz keletkezik, ameíy főként szénsavból és hidrogénből és csupán csekély mennyiségű szénoxidból áll. E gázt nagy hidro- 45 géntartalma különösen alkalmassá teszi tiszta hidrogénre való továbbfeldolgozásra, a csekély szénoxidtartalom pedig a városi gázhoz hozaggázként való alkalmazásra. 50 Példa, Gőzt fémkígyóban 800—850 C°-ra túlhevítettünk és azt generátorba vezettük, melyet kb. 5%-nyi víztartalomra előszárított, a „Hermine Henriette II" aknából 55 származó középnémet barnaszén őskokszával töltöttünk meg. Az őskoksz sótartalma kb. 6%, a rétegmagasság 1—2 méter volt. Folytatólagos üzemben a következő összetételű gázt kaptuk: 60 CO* CO Hü CHÍ N2 30,4 5,0 58,5 3,4 2,3% A gőz bomlása kb. 25%-nyi volt. Szabadalmi igény: A 107159 sz. törzsszabadalom igénypont- 65 jában védett eljárás változata vízgáz folytonos előállítására túlhevített vízgőz segítségével, melyet az jellemez, hogy a gőzt, amelyet 900 C° alatti hőmérsékletre túlhevítettünk, erősen 70 reakcióképes, különösen nagy sótartalmú barnaszenekre vagy ezekből ismeretes módon előállított őskokszra (Schwelkoks) hagyjuk behatni. Fallas nyomda. Bndapeet.