109603. lajstromszámú szabadalom • Géperejű jármű egymástól függetlenül rugózott kerekekkel

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. KAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 109603. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Géperejű jármű egymástól függetlenül rugózott kerekekkel. Di^ímlei'-Beiiz Aktiengesellschaft cég ^ Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1933. évi április hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 21-ike. A találmány célja géperejű járművek járásának tökéletesbítése, különösen pedig azoknak a harántlengéseknek csökkentése, amelyek főleg gyors menetnél a jármű 5 görbületi mozgásai és a talaj egyenetlen­ségei következtében lépnek fel. Egymástól függetlenül rugózott négy kerékkel felszerelt járműveknél — ahol is a csuklós mellső kerekeknek, ezek rezgé-10 seit okozó giroszkópos erők elkerülésére, egymással párhuzamos vezetésük van —• már ismeretes a hátsó kerekek olyan ru­gózása, melynél azok lényegileg egy kö­zépső hossztengely körül lengenek. Ezzel 15 az az előny jár, hogy a harántlengések tengelye élőiről hátra ferdén felefelé ha­lad, úgyhogy a rugózott karosszéria ha­rántlengéseit előidéző emelőkar, vagyis a súlypont távolsága a lengési tengelytől, 20 kisebb lesz. Már azt is javasolták, hogy ilyenkor a jármű súlypontját minél hát­rább kell helyezni. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ezek a rendszabályok egymagukban 25 sokszor nem elegendők minden haránt­lengéstől mentes járás elérésére. Ugyanis még olyan járműveknél is, melyeknél az össssúlypont a haránt lengések lengési ten­gelyének közelében van, melyek tehát e ha-30 rántlengések szempontjából statikailag lé­nyegében véve kiegyenlítettek, előfordul­hat, hogy a kocsiszekrényre lökésszerűen ható egyoldalú erők eredményeképpen, mely erők a kocsiszekrényt ferde hely-35 zetbe hozzák, a kocsiszekrény a lengési tengely körül lengésbe jön, még pedig an­nál erősebben, minél messzebb távolodnak a jármű főtömegei a harántlengések len­gési tengelyétől. A tömegek ebben az esetben aránylag nagy tehetetlenségi su- 40 garú lendítő keréként hatnak és lengésük elhárítására megfelelő nagyságú csillapí­tást igényelnek. A találmány szerint ezeket a hátrányo­kat is megszüntetjük, amennyiben nem 45 csak statikai kiegyensúlyozást végzünk a lengési tengelynek az összsúlyponthoz kö­zelítésével, hanem egyszersmind a jármű egyes főtömegeit is akként osztjuk el, hogy azok lényegileg a hátrafelé ferdén 50 emelkedő lengési tengely körül tömörül­jenek. Ennek következtében nem csak az összsúlypontban támadó tömegerők, külö­nösen centrifugális erők emelőkarja, ha­nem a harántlengésben résztvevő töme- 55 geknek a lengési tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi sugara és tehetetlenségi nyomatéka is a lehető legkisebb lesz. A találmány szerint ecélból, hátrafelé ferdén emelkedő harántlengési tengelyű 60 ilyen járműveknél, elsősorban az egész hajtóaggregátumot a hátsó kerekeknél rendezzük el és mélyen fekvő keretet al­kalmazunk, úgyhogy a hajtóaggregátum súlypontja, valamint a keret súlypontja 65 is, a lengési tengely közelébe kerül. A ke­retet hosszközépcsőként kiképezve, igen célszerű módon, egyszersmind mély fek­vésű járműpadlózathoz és üléshez jutunk, a járműalváznak a harántlengédi tengely- 70 tői aránylag távoleső mellső része pedig nagyobb tömegektől a lehetőség szerint tehermentesítve van. A mellékelt rajz a találmány szerinti jármű egyik foganatosítási alakját példa- 75 képpen tünteti fel. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom