109586. lajstromszámú szabadalom • Hengeres závárzat ismétlő puskákhoz

Megjelent 1934. évi április hó l(»-án. , MAGYAR KIRÁLYI .JgHBB SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109586. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Hengeres závárzat ismétlő puskákhoz. Fegyvernek! Frommer Rudolf gépészmérnök, vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1932. évi szeptember 30-ika. A találmány ismétlőfegyverek hengeres závárzatainak tökéletesítése. Ezeket a závárzatokat régebben olyképpen készítet­ték, hogy a zárófej külön darab volt, amit 5 elölről toltak be a záróhengerbe ós pedig azért, mert a závárzat előállítása így egy­szerűbb és olcsóbb volt, azonfelül pedig öbcsere vagy változtatás esetében is a záróhengert változatlanul lehetett felhasz-10 nálni, csupán az élőiről betolható záró­fejet kellett a másik öbnek megfelelően kicserélni. Ezt az igen egyszerű és elő­nyös kivitelt azért hagyták abba, mert előfordulhatott, és elő is fordult, hogy a 15 lövész a záróhengort zárófej nélkül tolta a fegyverbe és ilyen állapotban, tehát zárófej nélkül, sütötte el a fegyvert, ami­által végzetes szerencsétlenség történhe­tett. Ez indította a szakköröket arra, hogy 20 a záróhengerrel egy darabban készítsék a zárófejet is, amely kivitelnél az említett súlyos hiba természetesen nem fordulhat elő. A régebbi két darabból álló kivitelnek 25 gazdasági és műszaki előnyei azonban nagyon is indokolták a régebbi megoldás­nak újból való felkarolását, de oly módon, hogy az előbb említett súlyos bajok elő ne fordulhassanak. A találmány ezt azzal 30 éri el, hogy a záróhengert úgy képezi ki, hogy azt a fegyverbe semmi körülmények között sem lehet beletolni, tehát a fegy­vert nem lehet használni, ha a záróhen­gerben nincsen a maga rendje és módja 85 szerint a zárófej is, szóval a závárzat, he sem helyezhető a fegyverbe, ha nincsen tökéletesen üzemképes állapotban. Evégből a záróhengerben egy biztosító elem van, mely, ha a zárófej nincsen a maga rendje és módja szerint a záróhengerben, a záró- 40 hengerből olyképen nyúlik ki, hogy a záróhengert semmi körülmények között a puskába betolni nem lehet. így tehát nem csupán a bajoknak vettük elejét, hanem a fegyver használóját figyelmessé is tettük 45 arra, hogy ha nem volna rendben a závár­zata, azt hozza rendbe. A régebbi, egy­szerű, olcsóbb és többirányii használható­ságot nyújtó kivitel tehát a találmány szerinti javítással rendkívül nagyértékű 50 tökéletesítést és az egydarabban való kivitellel szemben nagy fölényt jelent. Mivel az újszerű fegyverek tisztátlan­ság, por, homok, stb. behatása ellen védő­burkolattal vannak ellátva, amely védő- 55 burkolat ismert módon a závárzattal együtt működik, a találmány szerinti biz­tosítót előnyösen és a feltétlen biztonság elérése céljából úgy rendezhetjük el, hogy az a védőburok által el legyen takarva, 60 amiáltal elérjük azt, hogy a lövész még szándékosan sem képes a nem tökéletes závárzatot a fegyverbe betolni. A találmány szerinti berendezésnek a csatolt rajz egyik kiviteli alakját mu- 65 tatja. Az 1. ábra a závárzatnak részben nézete, részben metszete zárófej nélkül. A 2. ábra ugyanaz, a záróhengerbe beil­lesztett zárófejjel, végül a 70 3. ábra keresztmetszet az 1. ábra I—I vonala irányában. Az (1) tokban van vezetve a záróhenger, melynek (3) fogantyúja lezárt helyzetben a (4) nyugaszban foglal helyet. A (2) 75 záróhengerben van az (5) csap körül ei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom